Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban 1956-1987 (Pilisszentkereszt, 2015)
Védekezésre ítéltetve
forma és az üzemegységek kérdésében, a bankrendszert pedig átszerveznék a jelentkező igények kielégítésére.”96 Fejtő Ferenc a Párizsban megjelenő Irodalmi Újságban a népieket tekintette annak az erőnek, akik a demokratikus szocializmus eszméjét tovább vihetik, s ebből a szempontból Tamási cikkét a rendszerrel szembeni lehetséges írói magatartás példájának.97 Szabó Zoltán szerint Magyarországon az első világháború óta „egyetlen valóságos szellemi forradalom volt: a népi forradalom”.98 Végigvezetve a népi mozgalom történetét, arra a következtetésre jutott, hogy „a közelmúltban egyedül ez a mozgalom vetett fel olyan haladó, új terveket a jövőre, amelyekre diktatúra nem építhető”. Nem véletlen tehát, hogy az MSZMP is törekedett valamilyen kompromisszumra jutni a nemzeti demokratákkal. Számukra elfogadható megoldásnak tetszett, ha azok az irodalom mezsgyéin lavíroznak, s eltekintenek a direkt politikai eszközöktől. 1958 elején még érzékeny pont volt egy esetleges politikai alternatíva, ezért Kádár János keményen és kirekesztőén fogalmazott a nemzeti demokraták jelentkezéséről. „Ellene vagyunk az irodalom vagy a kultúra más területein a reakciót vagy a politikai maradiságot képviselő politikai csoportosulásoknak. Mi - példának okáért - nem irodalmi stílusirányzatnak, hanem politikai csoportosulásnak, mégpedig a haladással ilyen vagy olyan formában szemben álló politikai csoportosulásnak tartjuk az úgynevezett népies írói csoportosulást. Ennek a csoportnak ugyanis az elvi kiindulópontja kimondva vagy ki nem mondva szemben áll a munkásosztály vezető szerepével a társadalom életében, és ez semmiképpen sincs összhangban a szocialista társadalom építésével, amelynek vezetője a munkásosztály.”99 Kádár jól emlékezett még az 1945- ös parasztpárti programra, és a Petőfi Párt alternatív gondolatait, az 1956 végi de96 Kovács Imre: A megoldás kompromisszum. Látóhatár, 9/1 (1958), 58. [URL: http://ujlatohatar.com/?page_id=947] 97 Fejtő Ferenc: Nemzeti Érdek és haladás. Irodalmi Újság, 9/1 (1958), 5. 98 Szabó Zoltán: Néhány szó a népi forradalmiság múltjáról és jövőjéről. Új Látóhatár, 1/1 (1958), 71. [URL: http://ujlatohatar.com/?page_id=215] 99 Az Országgyűlés 43. ülése, 1958. évi január 27-én, hétfőn. In Az 1953. évi július hó 3- ára összehívott Országgyűlés Naplója. Hiteles kiadás. Budapest, 1967, II. kötet, 2257. h. 102
