Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
6767 A kapcsolatok főbb állomásai az „angol‒ amerikaiakkal szövetséget kötő görög monarchofasiszták” 305 feltételezett partraszállását. Hoxa igenlő választ adott, azonban az egész tervezetett akcióról Sztálint nem tájékoztatták. Sztálin február 10-ére Moszkvába rendelte a bolgár és a jugoszláv kommunista vezetőket.306 A bolgár vezetés a legmagasabb szinteken képvi seltette magát, azonban jugoszláv részről Tito nem vett részt a találkozón, a hierarchiában alatta állókat, Đilast, Bakarić-ot és Kardeljt küldte.307 A talál kozón a szovjet vezetők három eset kapcsán fejezték ki tiltakozásukat: 308 ‒ jugoszláv–bolgár föderációs szerződés; ‒ Dimitrov bukaresti nyilatkozata egy közép-európai föderációról; ‒ jugoszláv hadosztály küldése Albániába. Ugyan egy dualista föderáció elvi lehetőségét nem zárta ki Sztálin, annak jugoszláv és bolgár elképzelését és a Moszkvával való egyeztetés előtti kiteregetését kritizálta. A jugoszláv delegáció tagjai minden vádat elfogadtak, de hozzátették, hogy a végső szót otthon Tito mondja majd ki. Ezzel szemben a bolgár delegáció vezetője maga Dimitrov volt, így teljes önkri tikát kellett gyakorolniuk ott, a helyszínen. A találkozóról Sztálin egy jegy zőkönyvet írattatott alá a jugoszláv delegáció vezetőjével, Kardeljjel, amely arról szólt, hogy a mindkét felet érintő külpolitikai döntések meghozatala előtt ezen túl a jugoszlávok minden esetben konzultálnak a szovjetekkel. 309 A feszültséget azonban tovább növelte a Görögországban zajló polgárháború. Sztálin felszólította az albán, jugoszláv és bolgár vezetőket, hogy hagy janak fel a görög partizánok támogatásával, mivel a szovjetek már amúgy sem küldenek támogatást, ami egyébként is az egyetlen jelentős támogatás volt a görög partizánok számára. Tito azonban február 21-én Belgrádban találkozott a görög kommunista vezetőkkel, akikkel ismertette Sztálin állás pontját, de jugoszláv részről a harcok további támogatását ígérte.310 Ez az ígéret már szembenállást jelentett Sztálinnal, a szovjet vezető vélhetően elismerte nyugati érdekszférának Görögországot. A szovjetek már február folyamán felfüggesztették a tárgyalásokat, amelyek a kereskedelmi egyezmény megújítását célozták. 305 Gibianszkij, Leonyid: Az 1948-as szovjet-jugoszláv konfliktus és a Kominform... i. m. 124. 306 A találkozóról beszámol Đilas, Milovan: Találkozások Sztálinnal ... i. m., illetve Đilas jelen tését magyarul közli Vukman Péter: Sztálin és Tito moszkvai titkos találkozója, 1948. február 10. Documenta Historica 64., 2004, online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/38306/1/doc_064. pdf (utoljára letöltve 2018. 08. 05). 307 Lipkovics Károly: A szovjet‒ jugoszláv viszony ... i.m. 14 ‒ 15. 308 Vukman Péter: Moszkvától Londonig ... i. m. 48. 309 Juhász József: A titói Jugoszlávia első évtizede ... i. m. 50. 310 Gibianszkij, Leonyid: Az 1948-as szovjet ‒ jugoszláv konfliktus és a Kominform.. . i. m. 127.
