Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
6161 A kapcsolatok főbb állomásai a delegáció tagjai a belgrádi Fehér Palotába (Beli Dvor) mentek, ahol átte kintették a kulturális egyezmény tervezetét, amit a magyar delegáció tagjai megfelelőnek találtak, csupán apró változtatásokat akartak végrehajtani, például a 2. szakasz stílusa nem tetszett Gerő Ernőnek. 270 A megbeszé lésen a jugoszláv fél is a legmagasabb szinteken képviselte magát, jelen volt Tito, Kardelj, Đilas és Rankovič is. 271 Molnár kérdésére, hogy vajon határozatlan időre kötik-e a szerződést, Tito azt javasolta, hogy húsz évre kössék egyéves felmondási idővel. Arra a felvetésre, hogy hol legyen az aláírás, Tito azt javasolta, hogy írják alá Budapesten, majd az okmányokat Belgrádban cseréljék ki. Az egyezményt október 15-én írta alá magyar részről Molnár Erik, jugoszláv részről pedig Marijan Stilinović, a Kulturális és Művelődési Bizottság elnöke. Az este folyamán a követség vacsorát is rendezett a vendégek tiszteletére.272 Az egyezmény értelmében magyar– jugoszláv vegyes bizottságot hoztak létre, melynek székhelye megosztva Budapesten és Belgrádban volt. A szerződő felek kötelezték magukat arra, hogy a „másik Magas Szerződő Fél állampolgárai és intézményei iránt a lehető legnagyobb jóindulatot és előzékenységet fogja tanúsítani.” 273 A belgrádi találkozónak – mint fentebb jeleztük – nemcsak a kulturális egyezmény aláírása volt a célja, hanem a magyar–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményről való tárgyalás is. Kevesebb mint két hónappal később, 1947. december 6‒ 8. között Tito vezetésével jugoszláv delegáció érkezett Magyarországra az egyezmény aláírása céljából. A látogatás a második világháború utáni magyar–jugoszláv kapcsolatok csúcspontjának tekinthető,274 ráadásul, ahogy Rex József fogalmazott, a látogatás különösen fontos volt, ugyanis „ezzel Magyarországnak egy győztes hatalom és volt ellenség megadta a tiszteletet.”275 A jugoszláv delegáció december 6-án vonattal utazott Belgrádból Budapestre, a vonaton tartózkodott Szántó Zoltán belgrádi követ és Rex József, a belgrádi követség titkára is. 276 Rex József 1949-ben, a megválto zott helyzetben már nem csak az utazás szépségeire emlékezett 270 Uo. 271 Rajtuk kívül részt vett a megbeszéléseken jugoszláv részről Vladimir Velebit külügyminiszter-helyettes, Boris Kidrić, Sreten Žujović pénzügyminiszter, Stilinović Mato kultu rális megbízott, Vujasinović Todor közlekedésügyi miniszter, Babić tábornok, illetve Karlo Mrazović budapesti jugoszláv követ is. (Uo.) 272 MNL OL XIX-J- 4- a Belgrád 89 – 1947, 1. doboz 273 1947. évi XXXI.tc. (forras: www.1000ev.hu) 274 Vukman Péter: Barátból ellenség – ellenségből barát... i. m. 54. 275 Rex József: A Magyar–jugoszláv Társaság története ... i. m. 48. 276 A. Sajti Enikő: Magyarország és Jugoszlávia, 1944 ‒ 1947 ... i. m. 19.
