Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
5959 A kapcsolatok főbb állomásai politikai életből.261 A Borba , a Politika és a Glas újságokban háromhasábos cikk jelent meg január 17-én, amelyben a magyarországi délszlávok elleni állítólagos terrorról számoltak be.262 A JKP politikáját magyar nyelven közvetítő újság, a Magyar Szó is éles hangú kritikát fogalmazott meg január 5-én, eszközként a nyékincai (Nikinci , ma Szerbia) magyarokat használta fel, akik az újság szerint a következőket nyilatkozták: „A nikincei magyarok, akik egy faluban szabadságban és békességben élnek szerb testvéreik mellett, nem tudják elképzelni és elfogadni azt, hogy máshol a magyarok mellett ne élhessenek a szerbek ugyanolyan szabadságban és békességben. ” 263 A magyar vezetés igyekezett Belgrád kedvében járni, így az oktatás területén tapasztalt visszaéléseket orvosolták, illetve megkezdték a magyarországi délszlávok összeírását. A népszámlálás azonban nem sikerült pozitívan, a Politika részletesen foglalkozott vele egészen elma rasztaló hangnemben, a problémát ugyanis abban látták, hogy a megkérdezettek nem kaptak megfelelő biztosítékot, hogy nem kerülnek a nemrég kitelepített németek sorsára, ha esetleg vállalják nemzetiségüket. Az újság továbbá hiányolta, hogy a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontjával nem működtek eléggé együtt a magyar szervek, és végül arra a megállapításra jutott a lap, hogy a magyarok ismét a régi politikájukat folytatják, és az a céljuk, hogy megosszák az országban élő szlávokat azzal, hogy különböző identitást (szerb, horvát, szlovén, vend, sokác stb.) kínálnak fel nekik, továbbá külön veszik az anyanyelvet és a nemzetiséget, aminek a célja, hogy minél több magyar anyanyelvű szlávot tudjanak felmutatni. 264 1947. május 6-án Szántó Zoltán belgrádi követ Gyöngyösi János külügy miniszternek írt jelentésében szintén kételyeit fejezte ki a magyar–jugoszláv viszonyt illetően, szerinte ugyanis a jugoszláv fél a két állam között fennálló baráti viszonyt nem demonstrálja kellőképpen a többi államnak. Szántó véleménye alapján ennek oka, hogy „a jugoszláv politikusok szerint Magyarország jövő magatartása még bizonytalan, nem világos még számukra, hogy Magyarország ék vagy kapocs szerepét fogja-e vállalni.” 265 Az Aleš Bebler külügyminiszter-helyettessel és Bano Andrejev bányaügyi miniszterrel folytatott beszélgetésére alapozva ugyanis azt állította, hogy 261 Hornyák Árpád: Határkijelölés, határsáv... i. m. 325. 262 Uo. 321. 263 Mészáros Zoltán: A korai titoizmus propagandája. 1944 ősze–1946 januárja . Khn., Életjelek Kiadó, 2008, 146. 264 Uo. 326. 265 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK 1945‒1964, 158/res./pol. 1947. 05. 06. Jugoszláv kételyek Magyarországgal szemben, 12. doboz.
