Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
4949 A kapcsolatok főbb állomásai 160‒ 170 millió dollárnyi követelés be is érkezett. 209 1945 márciusában a magyar külügyminisztériumon belül megalakult egy jóvátételi osztály, amelyet ugyanazon év júliusában felváltott a Tárcaközi Jóvátételi Hivatal. Ez a szervezet sem működött sokáig, ugyanis 1945. augusztus 5-én létrehozták a Jóvátételi Kormánybizottságot ugyanilyen hatáskörrel.210 A szerve zeti átalakulások sora azonban csak 1946. február 12-én ért véget, amikor is megalakult a Jóvátételi Hivatal, Erőss János vezetésével. 211 A jóvátételi egyezményt 1946. május 11-én írta alá Erőss János és a jugoszláv misszió vezetője, Obrad Cicmil. 212 Az egyezmény értelmében a törlesztésnek 1945. január 20. és 1951. január 20. között kellett megtörténnie, az elszámolási ár az 1938-as világpiaci ár volt, az ipari berendezések árát megemelve 12 %-kal, a többi áruét pedig 10 %-kal.213 A jóvátétel címén „gépeket, beren dezéseket, vasúti gördülőanyagokat és úszó objektumokat, üzemanyagot, állatokat, gabonaféleségeket és más árukat”214 szállított Magyarország. Az egyezmény értelmében létrehozták a Jugoszláv Jóvátételi Bizottságot is. A jugoszláv jóvátételi albizottság magyarországi tevékenysége túlmutat kizárólag a jóvátétel kérdésén. Hazánk és déli szomszédja között a világháború után, illetve a kapcsolatok hivatalos újbóli felvétele előtt a jugoszláv misszió volt a legfőbb, mindennapi információs csatorna, a két állam azonban nem egyenrangú félként vett részt ebben a relációban. A misszió vezetője, Cicmil 1945. március 20-ai, Gyöngyösi János külügyminiszternél tett látogatásán biztosította a külügyminisztert, hogy „azon lesznek, hogy a két nép erkölcsileg és gazdaságilag is közelebb hozassék egymáshoz.”215 Magyarországnak ebben az időszakban semmilyen képviselete nem volt Belgrádban, a SZEB jugoszláv missziójának tagjai azonban szinte bármilyen információt könnyűszerrel megszerezhettek: „De a jugóknak Magyarországon nem volt probléma bármiről információkat kapni a legelsőbb kezekből. Bármelyik KP vezetőhöz fordultak, ezek elvtársi alapon mindenről informálták őket! Mindenről! [...] Cicmil ezredes, Brankov őrnagy, 209 A magyar jóvátétel, és ami mögötte van... i. m. 8 ‒ 9. 210 Földesi Margit: A megszállók szabadsága... i. m. 124. 211 Földesi Margit: A megszállók szabadsága... i. m. 124. 212 A jegyzék szövegét ld. A magyar jóvátétel, és ami mögötte van... i. m. 93 ‒ 94. „Egyezmény, mely a Magyar Köztársaság Kormánya és a Föderatív Jugoszláv Népköztársaság Kormánya között amaz áruk (anyagok) szállítása tárgyában köttetett, amelyeket Magyarország Jugoszláviának a hadműveletek és jugoszláv területek megszállása által okozott károk megtérítése címén szállítani köteles.” 213 Földesi Margit: A megszállók szabadsága... i. m. 128. 214 A magyar jóvátétel, és ami mögötte van... i. m. 94. 215 A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei ... i. m. 590.
