Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)

Történelmi előzmények (1918–1945)

3535

Történelmi előzmények (1918–1945)

a jugoszláviai magyarok közül több ezer főt sikerült valamilyen módon mozgósítani, köztük nagyon sok fiatalt, bár nem meglepő módon – Farkas Nándor visszaemlékezései szerint, aki a Népfelszabadító Bizottság tagja volt Zentán – a magyar fiatalok tartózkodó magatartásúak voltak.

134 A háború utáni Jugoszláviában a magyarok egyenjogúságának alátámasztásához, mintegy legitimációs eszköz hozzájárult, hogy részt vettek a „felszabadító” harcban. A magyarok partizántevékenységével kapcsolatban a JKP teoretikusa, Tito harcostársa, majd későbbi kritikusa, Milovan Đilas135

a

Borba

című lapban a következőket nyilatkozta:

„Nem véletlen, hogy mi Szlavóniában egy esztendővel ezelőtt magyar zászlóaljat állítottunk fel. Ez a körülmény példát mutat arra, miként kell a magyar kisebbségek ellen fellépni. Nem lehet minden magyart Szálasi és Horthy gonosztetteiért felelősségre vonni. [...] A nemzeti kisebbségeket a fasizmus elleni harcra kell buzdítanunk, de ugyanakkor Jugoszláviát úgy kell átalakítanunk, hogy úgy érezzék magukat, mint odahaza.”

136 134 Dr. Mészáros Zoltán: A Petőfi-zászlóalj és -brigád története... i. m. 102. Az „önkéntes” bevo

nulással kapcsolatban keserédes humorral jegyezte meg Farkas Imre: „A kiskőszegi csata után sokan megfogadtuk, hogy többé még lakodalomba sem megyünk önként” (Törköly István: Akikért nem szólt a harang

... i. m. 28).

135 Milovan Đilas (1911. június 12.–1995. április 20.) politikus és író. Jugoszlávia egyik vezető kommunista ideológusa, kezdetben Tito harcostársa majd rendszerének bírálója lett.

136 A. Sajti Enikő: Impériumváltások

... i. m. 341 – 342.