Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Összegzés
200 Kényszerpályák és külön utak 200 Összegzés korábban már az UDB „alkalmazásában” állt, továbbá a KOS-tisztekről sem készült kellő minőségű környezettanulmány. Az Urbán Aranka elleni eljárás, a kihallgatásai, illetve a per szomorú példája annak, hogy a két ország közötti konfliktus milyen tragikus módon befolyásolta a civilek életét is. A magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 közötti története során a két ország egészen a háború kapujáig jutott. A konfliktus azonban – eltekintve a határon bekövetkezett szórványos fegyveres összetűzésektől – nem került a háború fázisába, hanem áttevődött a diplomácia és a hírszerzés szférájába. A Kominform-konfliktus során mind a két ország politikáját a Sztálinhoz való viszonyulás határozta meg, míg Magyarország számára ez a szovjet politika feltétel nélküli kiszolgálását, addig Jugoszlávia számára a Nyugathoz való közeledést, majd a külön utas politikát jelentette. Ebből kifolyólag a konfliktus aktívan formálta az érintett országok kül- és belpolitikáját, gazdaságát és katonapolitikáját is. A korábbiakban részletesen ismertettük a magyar–jugoszláv kapcsolatok történetét a második világháború után, azonban a jövőbeli kutatások reményeink szerint tovább fogják árnyalni a képet. A belgrádi levéltárak ma még korlátozottan hozzáférhető iratanyagai segítségével – összevetve a kutatott magyar forrásokkal – a konfliktus több szelete is visszaellenőrizhető lesz, továbbá a jugoszláv szempontok is markánsabbá válnak.
