Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A zágrábi kémper története és Urbán Aranka szerepe
193193 A zágrábi kémper története és Urbán Aranka szerepe rajta, a magyar hatóságok nem jöttek rá eddig, hogy tulajdonképpen mi történik, és nem tartóztattak le.” 904 1951 őszén elvi alapon beszervezték Farkas Zoltánt,905 aki Urbán Arankával élt egy háztartásban 1950 májusa és 1952 decembere között, hogy információkat gyűjtsön a nőről.906 Farkas Zoltánnak külön vizsgálati dossziéja található az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárban, ugyanis 1954 februárjában feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt őrizetbe vették. Farkas már beszervezésekor sem közölte a hatóságokkal, hogy tudott róla, hogy Urbán az UDB-nek dolgozott, ráadásul elárulta a nőnek, hogy megfigyelés alatt áll. 907 Urbán Arankát 1953. november 27-én vették őrizetbe. 908 1953. december 11. és 1954. április 24. között huszonnyolc alkalommal hallgatta ki Kujalek János áv. hadnagy. A kihallgatások Urbánra gyakorolt hatását is nyomon tudtuk követni, ugyanis cellatársa folyamatosan jelentett róla, továbbá a vizsgálati és kihallgatási tervekből az is kiderült, milyen irányba tervezték folytatni a nyomozást és a kihallgatást. A feljegyzésekből tudhatjuk, hogy Urbánt megviselték a kihallgatások, ráadásul vallomásának megfelelően kapott engedményeket vagy épp szigorításokat.909 Kujalek kemény, érzéketlen kihallgatónak bizonyult, „Urbánnak kifejezetten halálfélelmei vannak”,910 jelentette róla a cellatársa, ráadásul nem tudott aludni, néha hisztérikus sírásban tört ki. Volt, hogy kihallgatója az akasztások menetéről 904 Uo. 187. 905 Farkas Zoltán Győző (*Zalaszántó, 1926. 01. 31.‒ †?) anyja Pents Rozália, apja Farkas István. 1949-től az Épületbádogozó Vállalatnál dolgozott mint szakmunkás. 1951-ben irodai munkát kapott, az iratok szerint azért, mert munkáját jól végezte. 1952-ben lett párttag, beválasztották az üzemi pártszervezet vezetőségébe. 1953 őszén alapszervi párttitkár lett, ebben az évben három hónapos pártiskolát végzett. A Budapesti Hadbíróság 1954. június 11-én tartott zárt tárgyaláson államtitoksértés és kémkedésre irányuló feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntettében bűnösnek találta, és főbüntetésként tizenkét évi börtönre, mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzásra és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. 1957. április 1-jén a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága az ítéletet hatályon kívül helyezte, de államtitoksértés bűntette miatt 2 évi börtönbüntetésre ítélte, amit azonban nem kellett letöltenie. További életútja ismeretlen. ÁBTL 3.1.9. V-116704. Farkas Zoltán vizsgálati dossziéja. 906 ÁBTL 3.1.9. V-116704. 4. 907 Uo. 908 ÁBTL 3.1.9. V-116701/1. 16. 909 Január 12-én például Trivo Paravinával való kapcsolatáról beszélt, ezután tíz szál cigarettát adtak be a cellájába, január 29-én pedig plusz két darab pokrócot, „típuskosztot” és napi 15 darab cigarettát határoztak meg számára. Példa a szigorításra március 30., amikor az UDB-vel való kapcsolatáról kérdezték, ekkor mind a szépirodalmi könyveket, mind a cigarettát megvonták tőle. ÁBTL 3.1.9. V-116701/1. 910 ÁBTL 3.1.9. V-116701/1. 203.
