Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A zágrábi kémper története és Urbán Aranka szerepe
181181 A zágrábi kémper története és Urbán Aranka szerepe A zágrábi kémper története és Urbán Aranka szerepe Kötetünk záró fejezetében a Zágrábban 1951. március 26‒ 28. között lezaj lott kémpert és az ahhoz vezető eseménysort, illetve az Urbán Aranka kettősbirtokos843 ellen lefolytatott vizsgálatot és pert próbáljuk meg rekonstruálni a fellelhető iratok alapján. A zágrábi per a korábban ismertetett „ügynökháborúba” enged betekintést, ugyanis három Magyarországra szökött KOS-tiszt történetét ismerhetjük meg belőle, amíg az Urbán Aranka elleni vizsgálat annak a szomorú példája, hogy a konfliktus esetenként milyen hatással volt azon állampolgárok életére, akik akarva-akaratlanul az események sodrásába kerültek. A történések megértéséhez elengedhetetlen az előzmények ismertetése, mivel azonban a két ügy szorosan összefügg, azokat párhuzamosan mutatom be. Az egyik szál Urbán Aranka844 kettősbirtokos ügye, amely egy feltételezett kettősügynök vizsgá lata, a másik vonal pedig három Magyarországra szökött KOS-tiszt beszervezésének és munkájának a története. Ez a két szál együttesen vezetett a zágrábi perig. Urbán ügyének irataiból következtethetünk arra, hogy az állambiztonság számos hibát vétett, ezt megerősíteni látszik a nyomozást követő belső vizsgálat,845 azonban teljes bizonyossággal nem jelenthetjük ki, ugyanis nem ismerjük a jelentés készítőjének motivációit, illetve nem tudjuk biztosan, hogy az eltelt idő alatt nem kerültek-e ki lapok a dossziéból. 843 A kettősbirtokosoknak Jugoszlávia és Magyarország területén is voltak birtokaik, a két ország között gyakran jártak. A titkosszolgálatok gyakran szervezték be őket, mivel jelenlétük a másik országban kevésbé volt feltűnő. A kettősbirtokosok helyzetéről részletesen ír Hornyák Árpád: Határkijelölés, határsáv... i. m. 328 ‒ 331. 844 Urbán Aranka (*1915, Szabadka‒ †? ) apjának Szabadkán volt bádogosműhelye. Két év gimnázium elvégzése után apja műhelyében, mint bádogos segéd dolgozott. 1936-ban férjhez ment Bódics József bádogoshoz, akivel 1941-ben elváltak. Anyja halála után 1941-ben Tompára, majd még a háború vége előtt Szabadkára költözött, ahol a háború vége érte. Mint kettősbirtokos átjárt Tompára. Rokonainak nagy része Jugoszláviában élt. 1949–1950 folyamán az UDB-nek és az ÁVH-nak is végzett feladatokat. 1953 novemberében letartóztatta a magyar állambiztonság, majd 1954-ben halálra ítélték. Az ítéletet később enyhítették, majd eltörölték. További életútja ismeretlen. ÁBTL 3.1.9. V-116701/1. Urbán Aranka és tsai. és V-116701. 845 ÁBTL 3.1.9. V-116701/1. 302‒305.
