Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
178 Kényszerpályák és külön utak 178 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban a feladatát az adott személy, letelepedhetett Jugoszláviában. Az ügynökök nagy része időleges feladat elvégzésére lett átdobva, megadott időközönként pedig be kellett jelentkezniük. Erre sok módszer létezett, például bizonyos időre, egy előre megadott jugoszláv címre levelezőlapon be kellett jelentkezniük, hogy tudják, lebuktak-e, esetleg a magyar rádió „szív küldi” műsorában tudtak kódolt üzenetet átadni. Telepített ügynökkel általában futárokon keresztül tartották a kapcsolatot. 838 1952-ben a beszervezett ügynökökkel kapcsolatban egy jelentésben úgy fogalmaztak, hogy „mindenfajta közönséges bűnöző felhasználása fokozottabban előtérbe lépett”,839 1953-ban az átdobott ügynökök száma bár csökkent, de több volt a „minőségi”, jól kiképzett ügynök, akik célirányosabban dolgoztak, és a korábbiakkal ellentétben inkább egy-egy konkrét feladatot hajtottak végre. Új jelenség volt a „páros ügynökök” alkalmazása, akik közül az egyik jó helyismerettel rendelkezett a határon, a másik pedig a konkrét feladatot hajtja végre. Nem utolsósorban így könnyebb is volt ellenőrizni az ügynökök munkáját. Az oktatásuk is alaposabbá vált, a fizikai, illetve a technikai felkészítést (pl. aknák felszedése, szerkezetének tanulmányozása, lőfegyverkiképzés/gyakorlat) hatékonyabbá vált. 840 A Sztálin halála után megkezdődött normalizáció a hírszerző-háborúra is hatással volt. A kölcsönös követcserét követően a hírszerzés a rezidentúrákon is folyt, így az illegális hírszerzés, ha nem is szűnt meg, de aktivitása csökkent.841 A magyar elhárítás tisztában volt azzal, hogy a normalizá lódás során létrejövő új intézmények esetében is számolni kell a hírszerző tevékenységekkel. Jelentéseik alapján a viszony javulásával előtérbe került a jugoszláv követség hírszerző tevékenysége, az átdobott ügynökök esetében pedig a „telepítésre” törekedtek, tehát nem csupán egy-egy feladattal küldték át őket a határon, ennek következtében a statisztikákban csökkent a határon elfogott ügynökök száma. 842 A jugoszláv hírszerzés Magyarország elleni tevékenységéről a magyar elhárításnak sok és részletes információja volt, köszönhetően a határon túli hírszerzésnek, a Magyarországra szökött jugoszláv ügynököknek, 838 ÁBTL 3.2.5. O-8-004/1. „Abbázia” Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság titkosszolgálati szervei. Kapcsolattartás módja, 102. 839 Uo. 104. 840 Uo. 120‒125. 841 Ritter László: Titkos háború. Történelmi szemle... i. m. 158. 842 ÁBTL 3.2.5. O-8-004/1. „Abbázia” Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság titkosszolgálati szervei. Jelentés a hírszerzés elleni harc vizsgálatának tapasztalatairól 1954. január 1.–1955. január 1. között, 141.
