Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
158 Kényszerpályák és külön utak 158 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban • Kádár József áv. őrnagy (fedőneve Kertész József, jelentéseit Fekete J.-ként szignózta), fedőmunkája a követségen I. osztályú követségi titkár. Rezidens; • Kádár Józsefné746 (fedőneve Kertész Józsefné); • Dömény József áv. szds. (fedőneve Kemény József, jelentéseit Dán-ként szignózta) fedőmunkája kultúrattasé, a rezidentúrán beosztott; • Dömény Józsefné747 (Kemény Józsefné) a rejtjelező feladatokat végezte; • Rácz Pál748 ( fedőneve Arany János) a követségen II. osztályú követ ségi titkár, a rezidentúrán titkos munkatárs; • Kocziha Miklós749 áv. szds. (fedőneve Szabó). A beosztottak kiutazásuk előtt fel lettek készítve a külföldi hírszerző munkára, 750 továbbá a valós és a fedőmunka ellátásával kapcsolatban egy decemberi jelentésben Hornyán János arra hívta fel a beosztottak figyelmét, hogy viselkedésük ne különbözzön a követségi dolgozókétól, 746 Kádár Józsefné, szül. Nagy Mária (Budapest, 1932‒ ?) . 747 Dömény Józsefné, szül. Fehér Katalin, (1932‒ ?). 748 Rácz Pál (Bors, Románia 1928. január 4.–Budapest, 1986. március 22.) 1948 októberétől a külügyminisztérium beosztottja, 1950–1953 között a berni, 1953‒ 1955 között a belgrádi, 1955‒ 1957 között a washingtoni, 1957 ‒ 1960 között a párizsi követség II. osztályú titkára. Az állandó magyar ENSZ Képviselet felállításában vett részt, majd annak állandó tagja lett. 1957-ben kiutasították az Egyesült Államokból. 1960 és 1968 között több különböző követség vezetője, majd 1970-ig a Protokoll osztály vezetője. 1970-ben, majd 1974‒ 1976 között külügyminiszter-helyettes, 1970‒ 1973 között belügyminiszter-helyettes és rendőr vezérőrnagy. 1980-tól haláláig a New York-i állandó ENSZ képviselet vezetője (Főkonzulok, követek és nagykövetek 1945‒ 1990 ... i. m. 242 ‒ 243. alapján). 749 Kocziha Miklós (Békéscsaba, 1926. október 31.–Budapest, 2006) 1949‒ 1952 között az ÁVH Személyzeti osztályának munkatársa, 1952‒ 1953 között a moszkvai Állambiztonsági Főiskolán volt hallgató. 1954‒ 1960 között különböző külföldi állomáshelyeken volt hírszerző tiszt, majd 1962-ben a koncepciós perekben való részvétele miatt leszerelték, ezt követően 1968-ig a IBUSZ munkatársa. 1968‒ 1971 között a Magyarok Világszövetségének főmunkatársa, majd az ottawai követségen beosztott diplomata 1975-ig. 1981-től 1986-os nyugalmazásáig a New York-i főkonzulátus vezetője volt (Főkonzulok, követek és nagykö vetek, 1945‒ 1990 ... i. m. 203. alapján). 750 Képzésük kiterjedt: rejtjelezés, fényképezés, gépkocsivezetés, az ügynökjelöltek kiválasztásának módszerére, ügynökjelöltek tanulmányozásának módszerére, ügynökjelöltek beszervezésének módszereire; a figyelés felderítésének és lezárásának módjára, az összeköttetési feladatok módszerére; a rezidentúrákkal kapcsolatos pénz és egyéb iratok kezelésének módjára; a találkozások módjára; a rezidentúrán dolgozó operatív beosztottak által készítendő jelentések elkészítésének módjára; a társadalmi kapcsolatok kiépítésének jelentőségére és módszerére; az UDB mint elhárítószervnek a módszereire; követségen belüli elhárítás és konspiráció módjára. ÁBTL. 3.2.6. OL-8-006/1 Belgrádi rezidentúra. Hornyan János op. beosztott jelentése, 1953. 09. 19., 11.
