Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
152 Kényszerpályák és külön utak 152 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban meg, 716 így az I. (elhárító) csoportfőnökség átkerült az ÁVH szervezetébe. 717 Az ezt követően létrejött HM IV. főcsoportfőnökség kizárólag katonai hírszerzéssel foglalkozott, majd 1953-ban – párhuzamosan a háborús hisztéria elmúlásával – az átszervezéseket követően a IV. főcsoportfőnökség Magyar Néphadsereg Vezérkar (MNVK) 2. csoportfőnökség néven folytatta tovább a katonai hírszerzést. 718 Amint a Rajk-perrel kapcsolatban már részletesen kitértünk rá, a Rákosikorszak Magyarországának szinte minden fontos területét, így az állambiztonsági szervek munkáját is szovjet tanácsadók segítették . 719 Szergej Nyikolajevics Kartasov vezetésével már 1949 szeptemberében érkezett tizenkét szovjet tanácsadó Magyarországra, nem sokkal később pedig Péter Gábor és Farkas Vladimir tettek látogatást Moszkvában, ahol Farkas visszaemlékezései szerint a szovjet és magyar delegációk az állambiztonsági szervek együttműködéséről írtak alá szerződést. „Mivel a kapott információk szerint az ÁVH ezen a téren szakismeretekkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik, a szovjet politikai felderítés szakértőket küld hozzánk, hogy segítsék a szervezet kialakítását, a felderítőmunka beindítását és működtetését”720 – az együttműködés „közvetlen” szakasza tehát kezdetét vette. A két ország állambiztonsági szerveinek együttműködése három főbb irányt foglalt magában: egyrészt az információk cseréjét, másrészt a Jugoszlávia és a kapitalista országok elleni harcban való együttműködést, harmadrészt szükség esetén a közös akciók végrehajtását.721 A miniszté riumi rangra emelt ÁVH-n a politikai hírszerzés az I. (hálózati) főosztályon belül önálló osztályt kapott I/5. (külső hírszerző) osztály néven, melynek I/5-a alosztálya foglalkozott a Jugoszlávia elleni hírszerzéssel. Az elnevezés azonban kérészéletűnek bizonyult, ugyanis 1950 augusztusában az osztályt Péter Gábor parancsára X/3. osztályra nevezték át, a feladatok azonban nem változtak, így a korábbi I/5a (Jugoszlávia) alosztály X/3a (Jugoszlávia) alosztály lett.722 Az alosztály feladata a jugoszláv államvédelmi szervek Magyarország, illetve a baráti országok ellen folytatott tevékenységének felderítése, az országba küldött ügynökök elfogása, ezen kívül a jugoszláv 716 Baráth Magdolna: A szovjet tényező... i. m. 97. 717 Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Az Államvédelmi Hatóság szervezeti változásai ... i. m. 718 Dr. Hajma: A katonai felderítés... i. m. 157. 719 A szovjet tanácsadóknak a magyar állambiztonságban betöltött szerepéről részletesen ld. Baráth Magdolna: A szovjet tényező... i. m. 93 ‒ 107. 720 Farkas Vladimir: Nincs mentség ... i. m. 287. 721 Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban ... i. m. 47. 722 Palasik Mária: A Hírszerző Osztály szervezete és állománya, 1956‒1962. Betekintő folyóirat, 2011/2, 1‒ 2.
