Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
Diplomácia és hírszerzés Belgrádban
148 Kényszerpályák és külön utak 148 Diplomácia és hírszerzés Belgrádban [...] Nem arról van szó, hogy mi a jugoszláv helyzetet most valamilyen formában»szépíteni« igyekszünk, hanem kizárólag arról, hogy reális képet akarunk látni.” Ezzel összefüggésben közölték, hogy mely területekkel kell a követségnek a továbbiakban részletesebben foglalkoznia.697 A követ válaszában arról számolt be, hogy a külügyminisztérium által felvetett problémákat megvitatták, és ezen túl jobban odafigyelnek, hogy reálisabb képet fessenek Jugoszláviáról, azonban hozzátette, hogy „az értekezleten kijött az, hogy bár Jugoszláviában élünk, még sem egyszerű számunkra az a tény, hogy majd hat éven keresztül a jugoszláviai helyzetről párt és állami vonalon csak elítélő formában kaptuk a tájékoztatást”.698 A követség működésében valóban voltak olyan gátló tényezők, amelyek nehezítették a viszony javulását. Már 1954 januárjában javaslatot tett a külügyminisztérium, „hogy a normalizálódás érdekében ésszerű lenne a belgrádi követség diplomáciai beosztottjait fokozatosan kicserélni”, ezzel kapcsolatban pedig „a Személyzeti Főosztály sürgősen gondoskodjon szerb-horvát nyelvet beszélő káderekről”.699 Nem véletlenül említette a jelentés azt, hogy szerbhorvát nyelvet beszélő kádereket kell Belgrádba küldeni, ugyanis a követségen ebben az időben csak Kárpáti Tibor tudott szerbül. Kádár József 700 is megerősítette 1954 májusában, hogy ezen a téren probléma van, amikor azt írta, hogy „feltétlenül szükséges lenne, hogy valaki jöjjön a követségre, aki beszél valami nyelvet is, mert úgy a diplomaták között mozogni 697 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok, 1945‒1964, 0178/szig. titk. ‒ 1954, Javaslat a követség jelentőmunkájának új módszereire, 1/b, 1. d. A feldolgozandó főbb kérdések a következők voltak: Kommunisták Szövetségének szerepe az ország vezetésében és irányításában; a jugoszláv munkásosztály tényleges részvétele a hatalomban; a jugoszláv szakszervezeti tanács szerepe az ország ügyeinek intézésében; a munkás-önigazgatás gyakorlati tevékenysége egy üzemen belül, hatása a termelésre, a dolgozók szociális helyzetére; az Egyesült Államoknak és általában az imperialista hatalmaknak tényleges befolyása a jugoszláv gazdasági és politikai életre. 698 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 002369/1955, 1955. 01. 20. 699 ÁBTL 3.2.6. OL-8-006/2 Belgrádi rezidentúra Jelentés a belgrádi magyar követségen tett látogatásról. 700 Kádár József (1923. 04. 23.‒ ?) műszerész, 1947-ben került az államvédelemhez, 1950-ben az ÁVH I/4-e (szabotázs elhárítás ‒ vasúti és országúti közlekedés alosztály) alosztályveze tője lett. 1952‒ 53-ban elhárító tanfolyamon vett részt a Szovjetunióban, majd 1953 ‒ 1956 között a BM II. osztály alosztályvezetője volt, párhuzamosan a belgrádi rezidentúra vezetője. 1958-ban a bécsi rezidentúrán tartózkodott, ahonnan kiutasították. 1960-ig a BM II/3. osztályán alosztályvezető, majd 1962-ig osztályvezető-helyettes.1962-ben leszerelték, ezután a külügyminisztériumban töltött be állást, főként a berlini követségen, amelynek 1978‒ 1980 között rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt. (https://neb.hu/asset/ phpPbbjVO.pdf alapján (utoljára letöltve 2021. 02. 11.).
