Domján Dániel Ferenc: Kényszerpályák és külön utak. Hírszerzés, diplomácia és a magyar–jugoszláv kapcsolatok 1945–1956 - RETÖRKI Könyvek 48. (Budapest, 2022)
A kapcsolatok főbb állomásai
130 Kényszerpályák és külön utak 130 A kapcsolatok főbb állomásai 7-én már csak az egyezmény szövegezésén dolgoztak a felek, és a megállapodás értelmében ismét szabadon hajózhatóvá tették a Tiszát Tokajtól a torkolatig. A minisztertanács május 13-án hagyta jóvá az egyezményt, 603 majd ezt közölték a jugoszláv féllel, ezt követően a Népszkupstina is ratifikálta azt. 604 A Soldatić követ által említett másik megoldandó kérdés a Magyarországon tartózkodó jugoszlávok hazatérése volt. A külügyminisztérium már 1954 januárjában jelezte Belgrádnak, hogy öt olyan személyt, akiknek letelt a büntetése Magyarországon, átadnák Jugoszláviának. 605 Természetesen ezeken az embereken kívül is repatriáltak személyeket a délszláv államba, azonban a hazatérések ügye lassan haladt. Soldatić követ példának okáért nyolc személy hazatérésének engedélyezését kérte 1953 decemberében, érdemi választ viszont csak 1954. szeptember 27-én, egy jugoszláv szóbeli jegyzék küldését követően kapott, azonban a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) még ekkor sem adta meg az engedélyt, ezért október 14-én a jugoszláv követ Dékán István belügyminiszter-helyettesnél is kérte az ügy mielőbbi rendezését. 606 Ezzel ellentétben a magyar külügyminisztérium a jugoszláv fél nem megfelelő hozzáállását emelte ki, amikor egy 1954. március 3-ai jelentésben azt írták, hogy addig 160 jugoszláv személy átadására tettek javaslatot, a jugoszlávok azonban csak 34-et vettek át. Dalibor Soldatić követ szerint ez azért történt, mert lassan halad a hazatérni szándékozók azonosítása. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy tudomása szerint még 700‒ 800 volt hadifogoly tartózkodott Magyarországon, akik Romániából kerültek az országba, ezért egy jugoszláv repatriáló bizottság Magyarországra küldését javasolta. A magyarok szerint azonban az említett személyek szabad emberek, ezért nem látták indokoltnak egy ilyen típusú bizottság felállítását az országban.607 Az 1952-ben, a jugoszláv emigráns Krstonošić és társai ellen lefolytatott perek felülvizsgálatával egy időben, 1955 elején a jugoszlávok öt személy repatriálását szerette volna elérni, köztük Ozren 603 MNL OL XIX-A-83-b, Minisztertanács 4157/V.13./1955. sz. határozata a Tisza folyón történő hajózás tárgyában 1935. március 9-én aláirt egyezmény jóváhagyásáról. online: https:// library.hungaricana.hu. 604 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 0083-1954. 23/11/1955/szig. titk., Tiszai hajózási magyar–jugoszláv egyezmény, 1955. 11. 02., 4. d. 605 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 0082-1954. jelentés, 1954. 01. 07. 3. d. 606 MNL OL XIX-J-1-j Jugoszlávia TÜK iratok 1945‒1964, 00246/3-1955, d. n., 4.d. 607 Uo.
