Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Lépéshátrány
94 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 2. Pártvonal, kettős hatalom Ezt az állapotot takarja Grósz Károly felszólalás ának felemás gondolata: „Meggyőződésem, hogy egy párt kell, helyesebben egy párt kell!” 174 A hatalom szempontjából lényeges döntést eredményezett viszont a vezető testületek nemzedékváltásként is értékelhető személyi összetéte lében bekövetkező változás. A legfontosabb kétségkívül a főtitkári tisztség volt. Számos egymással rokonítható vagy ellentétbe keveredő elképzelés, elmélet született ezzel kapcsolatban. Ami bizonyos, hogy létrehozták az MSZMP pártelnöki tisztségét, és a pártértekezlet ennek betöltésére Kádár Jánost jelölte. A főtitkári tisztségben Grósz Károly váltotta őt . A leginkább ellentmondásos értékelések szerint ez utóbbi egyfajta „puccs” volt Kádár János ellen. Sokszor a pártelnöki tisztség „kreációját” is mintegy meglepetést okozó lépést említik. Magához a pártelnöki tisztséghez valóban nem társult operatív tevékenység, azonban egy Kádár nagyságrendjéhez mérhető vezető utódlásának kérdése szofisztikált megoldást követelt. Ehhez elképzelhető, hogy a kínai Teng Hsziao-ping 175 mintájából is merí tettek a megoldás kimunkálásakor. Egy Kádár Jánossal készült beszélgetésben pártelnöki minősége kapcsán ő maga hozta elő 1987-es kínai látogatását, s hogy többek között nagyon érdekelte személy szerint Teng Hsziao-ping − aki a kínai párt tanácsadó testületének elnöke volt – tevékenységének mibenléte. 176 Az országos pártértekezletet megelőzően Kádár Gorbacsovval folytatott telefonbeszélgetést, ennek során tájékoztatást adott a pártértekezlettel, saját helyzetével kapcsolatban is. „Véleményem szerint megtaláltuk a megfelelő formát a felső vezetés átalakítását illetően. Egyetért ebben a Politikai Bizottság minden tagja. Azt hiszem, ez jelentőséggel bír mind belpolitikai, mind nemzetközi szempontból. [...] A pártértekezleten javas latot teszünk az alapszabály módosítására, és egy új tisztség, az MSZMP elnöki tisztsége létrehozására. Az elnök ugyan nem tagja a Politikai Bizottságnak, de részt vehet a vezetés ülésein, és elmondhatja véleményét. Miből indultunk ki? Abból, hogy ha a vezető testületnek tagja mind 174 A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének jegyzőkönyve. Budapest, Kossuth, 1988. 114. 175 Teng Hsziao-ping (1904−1997): 1977−1989 között Kína kommunista vezetője. A „kínai modell”, így a szocialista piacgazdaság gazdasági reformjainak bevezetése miatt a világmozgalom egyfajta megújítójának is tekinthető. 176 Kádár János – végakarat... i. m. 1989, 266. Vö.: Puccs vagy összeomlás... i. m. 2014, 145.
