Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Kormányzati korszerűsítés
79 Kormányzati korszerűsítés Grósz Károly egy szűkebb munkatársi körrel hivatalba lépését követően azonnal nekilátott az átalakításoknak a gazdasági stabilizációs program és a kormányzati irányítás Minisztertanácsot és parlamentet érintő ügyei területén. A rendszerváltást követően is jó véleménnyel volt Marjai Józsefről (nemzetközi gazdasági kapcsolatok), Medgyessy Péterről és környezetéről – Antal Lászlóról, Kunos Péterről – és általában a gazdasági kabinetről. Németh Miklós ekkor gazdaságpolitikai KB-titkár, róla Grósz a következőt nyilatkozta: „Szakmai kérdésekben ő volt az egyik fő támaszom. Mindig készségesen rendelkezésemre állt. Szinte minden este találkoztunk – átjött vagy én mentem át −, és megbeszéltük, hogy mondjuk milyen döntés lenne helyes a következő minisztertanácsi ülésen.” 139 Németh Miklós is beszámol arról, hogy Grósz az új kormányprogram kidolgozásában fiatal technokrata körre támaszkodva dolgozott: „Medgyessy Péter, Bartha Ferenc, Kemenes Ernő, Békesi László és mások. Engem ekkor KB-titkárként nem mindig, de időről-időre meghívtak” − idézte fel. 140 A kormányzati irányítás összetevői közül azonban magának a pártnak a kérdésköréről viszonylag kevés érdemi adattal rendelkezünk, kétségkívül ez a pártállam rendjében az alapvetően meghatározó terület. Grósznak − a Kádár és közte kialakuló kettős hatalmi térben – ekkor még nem volt lehetősége érdemi lépésekre. A hatalom megőrzése mindeneknél előbbre való szempontként érvényesült, a politikai vonalvezetés stabilitása megőrzésének célja nem tette lehetővé többek között az ország bevallott és valódi adósságállománya közti különbség elismerését. Ehhez tartozik hozzá, hogy Grósz működése kezdetén – a nála bennfentesebb gazdasági szakért őktől és Németh Miklóstól eltérően – nem biztos, hogy reális képet tudott alkotni a válság tényleges súlyáról. Egy ilyen lépés mögött saját maga, a kormány, de elsősorban a párt és a hatalom elvesztésének veszélye körvonalazódott. „Nem lehet, ez tönkretesz bennünket” – idézte fel a miniszterelnök reakcióját Németh Miklós, aki a tényleges helyzet beismerését vetette fel számára. Közlése szerint ettől az értekezlettől fogva többet Grósz nem hívta tanácskozni. 141 Grósz Károly hivatali elődjétől, az akkor főtitkárhelyettes Lázár Györgytől személyes tájékoztatás céljából kapta meg 1987 októberében A párt 139 Bokor i. m. 1995, 41. 140 Oplatka i. m. 2014, 144−145. 141 Uo. 145.