Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Nem titkos, de nem nyilvános
71 Nem titkos, de nem nyilvános interjúkról, amelyek mindegyike egyértelműen bizonyította a jelenség alapvető fontosságát. „Természetesen a pártirányítás átfogó átalakításával a Központi Bizottság által létrehozott különböző bizottságok foglalkoznak, és az e tárgyban készülő jelentés az év végére a Politikai Bizottság, illetve a Központi Bizottság elé kerül.” 117 A másik fontos összefüggés a Minisztertanáccsal és a népképviseletiként meghatározható szervekkel, vagyis elsősorban az Országgyűléssel és a NET-tel való viszony volt, az addigiaktól jelentősen eltérő gyakorlat kimunkálásának szükségessége fogalmazódott meg. Ennek legfontosabb lépéseként a Minisztertanács kettős kötöttségének kialakítását jelölték meg. Mivel a pártállami működésben a Minisztertanács és az Országgyűlés lényegében kizárólagosan és elkülönülten a pártvezetés (PB, KB) aláren deltségében működött , ezért a javaslatot az Országgyűlés működésén ek alapvető, lényegi megváltoztatásaként értékelhetjük. A kormányzati irányítás, mint állami tevékenység, a közhatalmat ténylegesen gyakorló állampárt beleértelmezése nélkül módszertanilag helytelen. Az állam és az egypárt „egységében” valósul meg a pártállam, így elvonatkoztatva beszélhetünk „kormányzásról” és „kormányzó hatalomról”. Az állampárti mivoltot az MSZMP vezetése a későbbiekben retorikában is kezdte levetkőzni, és magáról, mint „kormányzópártról” kezdett beszélni. 1987 tavaszán az a dokumentum összeállítói a külügy, a védelem és a belbiztonság kormányzati irányításának rendjén – vagyis az akkori adott kereteken – nem tartottak fontosnak lényeges változtatásokat eszközölni: „[...] hacsak alapvetően meg nem változnak a világpolitikai viszonyok vagy a belpolitikai körülmények [...]”.118 Ezeket a területeket az MSZMP – a nem várt, előre nem látható világpolitikai és belpolitikai változásoktól függetlenül – lehetőségei határáig, talán azon túl is igyekezett kézben tartani. 1987-ben tehát, hivatkozva és építve a legalapvetőbb állami feladatok, funkciók megváltoztatását fejtegető politológiai és közgazdasági munkákra, megfogalmazódott: „eljött az ideje egy új típusú államszervezet vázolásának”. 119 117 Uo. 118 Uo. 12. 119 Uo.
