Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Káderforgó
57 Káderforgó tett. Vele szemben később tehát az árulás közelébe jutás merült fel. Ezzel kapcsolatban elmondta: „Emberileg ez azért volt borzasztóan nehéz, mert azok támadtak és minősítették opportunistának magatartásomat, akik az események legelső pillanatában eltűntek [...] Sőt, azok is támadtak, akiknek én hordtam ennivalót a pincébe [...], olyanok is támadtak, akik egyébként összetépték vagy elégették a tagkönyvüket.”85 Visszaemlékezve kitért arra is, hogy november 4-e után alakult egy öttagú ideiglenes intéző bizottság , 86 amiben az ő feladata lett a sajtó és a karhatalom, így ő szervezte meg a pártszékház védelmét is. „Amíg az ügyem tisztázódott – folytatta –, elég sok idő eltelt, ezért én az ellenforradalom időszakában tanúsított magatartásomért a Szabadság érdemrendet, meg a Munkás-Paraszt Hatalomért érdemrendet később kaptam meg, mint a többiek. Akkor, amikor már minden tisztázódott.”87 Kádár János Grósz személyében egy komolyan és többször „kipróbált”, elvhű, a párt, a mozgalom, a társadalmi rendszer, a szocializmus és a szövetségi rendszer mellett elkötelezett kommunistát láthatott, aki ráadásul a gazdasági reformok mellett nyíltan elkötelezett álláspontot képviselt. Akkor, amikor a ’70-es évek végétől kialakuló és elmélyülő válság politikai kezelésének feladatával kellett szembenéznie a rendszernek. Kádár alatt a folyamat tehát állami vonalon indult el, mindezt dinamizálni akarta megfelelő személyi, politikai garanciával − Grósz által. Ezzel bizonyos értelemben saját távozásának előszobájába lépett. Az 1987 júniusában bekövetkező személyi változások a párt- és állami vezető testületekben és tisztségekben nagy jelentőséggel bírtak, akkor is, ha ezek még igazi kádári „kétfrontos” lépések voltak. A nem termelő területek korszerűsítét célzó program „állami vonalának” irányítása és ellenőrzése a kormányfői funkcióhoz, így egészen addig Lázár Györgyhöz volt rendelve. Egyszerre volt a 2-es témacsoport vezetője, másrészt – ez talán fontosabb – a’86. októberi PB határozat végrehajtását felügyelő PB-bizottság elnöke. Grósz Károly, mint a Minisztertanács új elnöke, a határozat értelmében a betöltött funkció okán vette át Lázártól e megbízatásokat. Valószínűleg ekkor szerzett érdemben tudomást arról, hogy lényegében milyen munka is zajlik. A programról források szerint 85 Uo. 86. 86 Lásd az MSZMP ideiglenes megyei Intézőbizottságának tagjai között: Északmagyarország , 1956. november 23. 4. 87 Sorshelyzetek... i. m. 1986, 88.
