Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
VÁLSÁG, NEM TERMELŐ TERÜLETEK, REFORM - Azok a bizonyos nem termelő területek
42 1. Válság, nem termelő területek, reform Hatalomtechnika a pártállam végóráiban szeptember 15-én megvitatta , a PB 1986. október 7-i ülésére terjesztette elő. 50 A demokratizmus sal, mint fogalommal lépten-nyomon találkozhatunk a megnyilvánulások bármely műfajában. Tartalma azonban gyakoriságához mérten nehezen határozható meg egzakt módon. Pozitív értelemben bizonyos, hogy adott kontextusban résztvevő k érdemi hozzászólásának lehetősége, joga egy ügy, kérdés tárgyalása során , olyan módon, hogy az figyelembe legyen véve, beépüljön a döntésbe, megoldásba. A demokratikus centralizmus ban – ami a bolsevik kommunista pártok szervezeti működési elve − a centralizmus domináns, szinte kizárólagos. A pártdemokrácia, annak (hangoztatott) demokratikus tulajdonságai, tehát a demokratizmus alapvetően az apparátus érdekérvényesítő erejével ütközik. Bihari Mihály a demokratikus centralizmus elemeivel kapcsolatos megállapításaiban arra jutott, hogy a demokratikus funkciók nem képesek ellensúlyozni a centralizáció elementáris érvényesülését. A monopolisz tikus-diktatórikus hatalomgyakorlás során a demokratikus centralizmus bürokratikus centralizmussá változott, ezáltal olyan intézményrendszerré alakult, amely a centralizált pártapparátus hatalmát eredményezi. Mindez végső soron a párt megújulási lehetőségének legfőbb akadálya. 51 A párttestületek, köztük a PB tevékenységét szemléletesen írja le a Történelmi utunk című tanulmány vonatkozó része : „A vezető testületek döntései gyakorta tekintélyelvű alapon születtek, s a testületek sok tagja a legfelső vezetés véleményének »kitalálására « törekedett, de esetenként a Politikai Bizottság döntése is az egyedül álló főtitkári álláspontot és nem a testület többségének véleményét tükrözte. A testületek sok tagja eleve lemondott választott posztjából eredő kötelességéről, és önállótlan asszisztáló szerepet játszott. A felső vezető testületek ezzel egyre alkalmatlanabbá váltak szerepük betöltésére, és a vezetés egyre jobban elszigetelődött a tagságtól és a lakosságtól.” 52 50 MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. 980. ő.e. Jegyzőkönyv az MSZMP PB üléséről, 1986. október 7. Benne: Lázár György: Előterjesztés a Politikai Bizottság részére, 1986. szeptember 24. Lásd: https://adatbazisokonline.hu/pdfview2?file=static/documents/mszmp_mdp/HU_ MNL_OL_M-KS_288_05_09800.pdf#search=&page=75 (utolsó letöltés: 2020. 03. 02.) 51 Bihari i. m. [1989], XIII. 52 Társadalmi Szemle 1989, 1. különszám, 74.
