Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
Bevezetés
31 Bevezetés személyek interakcióinak feltárása, a személyközi kapcsolatok politikai folyamatok tükrében való felderítése azonban hatalmas kihívást jelent. 37 A rendszerváltásnak, mint rövid történeti korszaknak, számos megközelítése van egyidejűleg jelen. Ezek a megközelítések történészi szempontok, alkalmazott módszertanok alapján természetes módon eltérő jegyeket hordoznak magukon. További különbségek az értelmezésekben jönnek létre, mindez egyenes következménye az adott gondolati irányzat, gondolatkör hagyomány ának, illetve kánon jának, különösen fontosabb eseménytörténeti csomópontok, politikai szereplők jelenben való értelmezésekor, értékelésekor. Az elmúlt évtizedek munkái nyomán tehát kialakultak bizonyos para digmák vagy paradigmatikus tézisek/tételek , amelyek a tudományos-tör ténészi feldolgozások narratíváiban is kifejtették hatásukat, vagy tovább erősítették azokat. A történészi munkák eddigi eredményeire építve is megalapozottnak és indokoltnak tekintettem, hogy kritikai megközelítéssel éljek az érvényben lévő vagy akként ható paradigmatikus álláspontokkal, narratívákkal szemben. Elsősorban azokra az intézkedésekre, jelenségekre és körülményekre összpontosítottam, amelyek a rendszerváltáshoz vezető politikai folyamatban a hatalmi berendezkedés t módosították. Ennek a folyamatnak az eredménye lett az 1989. évi XXXI. törvény , ez az alkotmánynak már olyan léptékű módosítását eredményezte, hogy lényegében megszűntette a pártállamot. Az államrendszer átalakítása rendkívül összetett folyamat volt. A kommunista párt szinte mindenre kiterjedő irányító szerepe 37 Kenedi János írja Kun Miklós Prágai tavasz – prágai ősz című oral history könyve ismertetése kapcsán, hogy „[...] olyan történeti korszakot tár fel, amelyben a legfelső politikai döntéshozatal szintjén rég sorvadásnak indult az írásbeliség és javában burjánzott már a szóbeliség. Paradox módon abszolút mértékben növekedett ugyan a pártállami irattermelés, relatíve viszont az informalizmus kiszorította a formális döntéseket.” Lásd: Kenedi János: Kismester-dalnokok. Egy-két szó Kun Miklós könyve alapján. In: Évkönyv VII. 1999. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Standeisky Éva – Rainer M. János. Budapest, 1956-os Intézet, 1999. [323−329] 325.
