Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Botorkálás hazai pályán
203 Botorkálás hazai pályán minősítette. 449 Mondanivalójában egyértelmű, hogy számára a párt megújí tásának kérdése még magában hordozta a modellváltás keretein belül maradást, mint ahogy belső pártellenzékéhez társította ezáltal az azon való átlendülést, a rendszerváltáshoz vezető folyamatokat: „A belső pártellenzék átvette az országban lévő ellenzéknek azt a lózungját, hogy a szocializmus tartalékai kimerültek, és ezt a rendszert nem lehet megreformálni. Ez természetesen hamis jelszó, hiszen nem is próbálták meg a rendszer tartalékait kihasználni. A lehetőségek leszűkültek, ez igaz, de új szocialista struktúrájú formációt kellett volna keresni. Ez volt az én szándékom” – jelentette ki.450 Grósz röviden értékelve kudarcának okát úgy látta, hogy sokkal egyszerűbb volt visszatérni a kapitalizmushoz, egyrészt a magyar tradíciók miatt, másrészt a fejlett tőkés országok vonzó példájának demagógiában való eredményes felhasználása miatt. Sárközy Tamás többször idézett könyvében felelevenített egy jelenetet, amikor nem sokkal halála előtt Kádár János benézett Németh Miklóshoz, aki Sárközy vel éppen együtt dolgozott. Rövid beszélgetés során Kádár azt mondta nekik: „»Nehogy azt higgyék, hogy nem tudom, mit csinálnak maguk: kapitalizmust.« (Igaza volt, azt csináltunk.)” Sárközy, aki, mint az előző részekben kiderült , komoly munkakapcsolatban állt Grósszal, hozzáállásáról a következőket állapította meg: „Grósz Károly meggyőződéses kommunista politikus volt. Egy vegyes gazdaság a szocialista szektor fölényével még elfogadható volt számára, a tőkés piacgazdaság viszont már nem. Egy többpártrendszert kommunista párti hegemóniával még elfogadott, de a polgári többpártrendszerű parlamenti demokráciát már nem.” 451 Kádár János politikai alapállásának jellemzője volt, hogy törekedett a párt egyesült jellegének felmutatására, a szociáldemokráciának, mint a párt alkotóelemének hangsúlyozására. Ez hazai, de különösen nemzetközi politikai téren volt meghatározó hivatkozási alap. Valódi súlyát tekintve nem érdemi, sokkal inkább retorikai és propaganda értelemben kihasznált álláspontja volt. Az 1948-ban az MDP képében létrejött munkásegység az MSZMP önmeghatározásában is fontos szerepet játszott. Ezzel a 449 Bokor i. m. 1995, 45. 450 Uo. 451 Sárközy i. m. 2012, 143.
