Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)

1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - A csillag leáldozóban

191 A csillag leáldozóban átmenet első szakaszának hatalmi konstrukcióját nem sikerült kialakítani: nem valósult meg pártközi tárgyalások eredményeként a − választásokat megelőző, koalíciós alapú − kormányzati hatalommegosztás. Ezért a párt újraformálásának − vélhetően a stratégiában későbbre tervezett – igénye azonnali feladatként jelentkezett. A párt rossz belső viszonyai és az ekkorra már kibontakozó hatalmon belül álló politikai irányok konkurenciaharca, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások megkezdése nem tette lehetővé a gyors megoldást. Amint azt a Pártpolitikai Bizottságon keresztü l ismertettem, halasztó hatályú megoldást alkalmaztak: belső vitákat a kérdésben, egészen a kora őszre tervezett kongresszusig. A Társadalompolitikai Bizottság által tárgyalt anyag is inkább azért érdekes, mert az MSZMP egyfajta kritikus, önkritikus értékelését adja. Az ebben foglalt megállapítások sajátos „beismerő vallomások”: „Az MSZMP ezért többnyire máig egy felülről szervezett, direkt utasításokkal és szigorú belső fegyelemmel működő, közhatalmi feladatokat ellátó hatalmi mono­póliumként és politikai élcsapatként jelenik meg a nyilvánosság előtt. Vezetésének tekintélyelvű kinyilatkozásai, a párt erőt demonstráló külső­ségei sem mutatnak lényeges változást az elmúlt évtizedekhez képest. A pártnak ez a politikai arculata az MSZMP megszervezésekor fontos legi­timációs szerepet töltött be, mára azonban, a többpártrendszer keretei között egyre súlyosabb politikai válságtényezővé vált, az MSZMP fennma­radását veszélyezteti.” 419 1989 nyarára az MSZMP tekintélye a társadalomban megingott és ezzel együtt tömegbázisa rohamosan fogyni kezdett. A politikai manőve­rezések hektikussága, a taktikai megfontolások áttetszősége kiszámítha­tatlanságot társított a párthoz. A hatalmi előjogok feladása és megszünte­tése kontraproduktívan valósult meg, egyfajta kegygyakorlás formájában (politikai nyilvánosság, platformszabadság, párthatásköri lista megszünte­tése, egyes pártvezetők cseréje).420 „A párt nem rendelkezett az arculat ­építéshez, a profi politizáláshoz szükséges háttérrel, nem készült fel arra, hogy a többpártrendszer piaci feltételeket teremt, a politikai gyakorlat, a pártok programja egyben áruvá is válik, melyet közvetíteni kell a fogyasz­tóhoz” – fogalmazódott meg. Válaszok helyett a dokumentum a politikai 419 Uo. 420 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom