Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Kommunisták útján
178 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 3. 1956, többpártrendszer, szocializmus különös tekintettel a hagyományos leszerelési tárgyalásokra; (2) A nemzeti biztonság és a különleges szervek, a külképviseleti hálózat feladatai, szervezeti kérdései; (3) A Varsói Szerződés korszerűsítése, a magyar külpolitika és katonapolitika feladatai; (4) Állásfoglalás a munkásőrségről. A fentebb felsorolt témák hordereje és nagyságrendje érthetővé teszi az ülés elején kialakult vitát, amely az NJKB „felhatalmazottságának” és az általa hozható döntések súlyának megítélése kapcsán bontakozott ki. A munkarendben rejlő ellentmondást Horváth István hozzászólása hozta felszínre. A belügyminiszter amellett érvelt, hogy a munkarendet megfogalmazó dokumentumot ne tekintsék véglegesen „megírtnak”, mivel a jövőben lehetnek olyan tapasztalataik, amelyek esetleg „más dologra is” inthetik a bizottságot. E sejtelmes felvezetés után egy módosító javaslatot is megfogalmazott. Úgy vélte, a testület „nem a nemzetközi élet, a jogi élet és a közigazgatás kérdéseinek a közvetlen hatalmi intézője lenne” – tekintve, hogy ez állami szerep. A belügyminiszter egy általa szerencsésebbnek tartott megfogalmazást ajánlott megfontolásra: „A bizottság feladata a nemzetközi élet, a jogalkotás és a jogalkalmazás, valamint a közigazgatás és hát, ha itt magunknak beírjuk, hogy a védelem és a belbiztonság fő kérdéseiben pártpolitikai [kiemelés: R. A. L.] javaslatok, állásfoglalások előkészítése a Központi és a Politikai Bizottság részére.” A belügyminiszter úgy vélte, ily módon már a nyilvánosság előtt is vállalhatnák megnyilvánulásaikat: „[...] mert pártpolitikai hozzászólás szerintem az minden pártnak megengedett” – fűzte hozzá. 390 Fock Jenő éppen ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg: „ [...] lehet, hogy nem eléggé figyeltem oda, vagy nem vagyok elég értelmes, de [ezt] erősen félreértelmezettnek tartom. Sőt, itt azt a szót, hogy a párt [értsd: pártpolitikai – R. A. L], azt javasolnám egyedül kihúzni. Tudniillik a párt nemzetközi, jogi, hát azt akarjuk, hogy csak a párt nemzetközi, jogi tevékenységét, nem az országról van szó?” Fock meg is válaszolta a kérdést: „[...] az országról van szó” − és szerinte, ha kimondják, ha nem −, „a nemzet biztonságáról” is. „Úgy, hogy én a párt szót szeretném javasolni, kihúzni. A többi az úgy maradhat, ahogy van, egyszerű és világos. Abból, hogy ha magunk számára 390 MNL OL M-KS 288. f. 62. cs. 1. ő. e. Az MSZMP KB Nemzetközi Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága iratai, Szószerinti jegyzőkönyv
