Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Kommunisták útján
171 Kommunisták útján Az NJKB által napirendre tűzött témák alapján megállapítható, hogy azokat nem lehet pusztán az MSZMP elvi-politikai véleményeként értékelni. A bizottságban kialakított álláspontok mibenléte sokkal inkább a kormánypolitika stratégiai intézkedéseinek tényleges előkészítésének tűnt . A munkásőrségre vonatkozó határozati javaslat közvetlenül a bizottság állásfoglalása alapján került a KB elé döntéshozatalra (a PB-t felhatalmazás alapján kihagyták a folyamatból). A PB által tárgyalanadó kérdés, a Magyar Néphadsereg hosszú távú fejlesztésé nek − tehát az ország katonai, védelmi helyzetét meghatározó – ügye úgy dőlt el, hogy a PB elé két jelen tősen eltérő alternatíva közül már csak az NJKB által előzetesen kiválasz tott került. A KGST-vel és a Varsói Szerződéssel való viszonyt tárgyaló ülések meghatározták azokat a diplomáciai lépéseket és külpolitikai irányokat, amelyek döntően befolyásolták az ország nemzetközi kapcsolatait.368 Mindez nehezen feleltethető meg a KB vonatkozó határozat ának, amelynek értelmében a KB állandó bizottságai konzultatív testület ek, nem a kormányt vagy a miniszteriális területeket, hanem a párt vezető szerveinek munkáját segítik a feladatkörükbe utalt kérdések megvitatásával, tapasztalataik összegzésével, javaslataikkal, döntési alternatívák kidolgozásával. Korábban ezeket a kérdéseket, egyéb szabályozásokat a központi pártapparátusban dolgozták ki, lényegében elfogadásra és végrehajtásra küldték meg az adott állami szervhez. Igaz ugyan, hogy pártdöntés csak a párttagokra nézve kötelező, de egy végrehajtásra kiadott – például – miniszteri rendelet jelentősen szélesítette egy pártdöntés normatív erejét a nempárt területeken. Az állami szervek esetében az ott működő pártbizottságok, pártszervezetek ezt a mechanizmust hosszú ideig nagyon hatékonyan szolgálták. A fegyveres testületeket, állambiztonsági szolgá latokat irányító minisztériumok esetében ennek a jelenségnek különösen fontos szerepet tulajdoníthatunk az átmeneti alkotmányos rend, a közjogi viszonyok átalakulása folyamatában. Az NJKB üléseinek elemzése alapján azonban azt is megállapíthatjuk, hogy a döntés-előkészítésben nem a bizottságban résztvevő párt szervek képviselői – adminisztratív KB-titkár, külügyi KB-titkár, Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya (NPO) vezetője –, hanem a KB-tag miniszterek töltöttek be érdemi szerepet. Tehát az esetek meghatározó részében a kormányterületről érkező, szakszemponti elemeket tartalmazó előkészítő 368 Uo.
