Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Kommunisták útján
169 Kommunisták útján Értékelésem szerint 1989 tavaszán és nyarán az ország sorsát megha tározó ügyekkel kapcsolatos politikai alternatívák ebben a bizottságban formálódtak. A külső és belső biztonság kérdései szükségszerűen magukban foglalták a hírszerző és elhárító szervek, a fegyveres testületek és a karhatalom területeit is, a koncepcionális bizottsági munka ezekre is kiterjedt. A biztonságpolitikában ekkor – sajátos vetületként – megjelent a változásban lévő, átmeneti jellegű alkotmányos rend ügye is . 361 Az NJKB létrejötte és működése abban a rendszerszintű átalakítási folyamatban helyezhető el, amelynek főbb vonalait, karakterisztikáját az előző fejezetekben felvázoltam. Grósz Károly már a párt átszervezése és átalakítása kezdeti lépései során is kiemelt jelentőséget tulajdonított a bizottságnak. Határozott elképzelései362 voltak a működésére vonatkozóan, ezek közé tartozott, hogy vezetését egyértelműen a saját személyével, pontosabban a főtitkári funkcióval kötötte össze. A bizottság tagjainak összetétele a politikai rang, a tapasztalat, a korábban vagy adott időben betöltött funkciók tekintetében is figyelemre méltó, azonban nagy valószínűséggel sokkal inkább gyakorlati megfontolásokra alapozódott. 363 361 Uo. 348−349. 362 „Biztonságpolitikájának kell lenni a pártnak. [...] Ehhez kellene az a bizottság, ami benne van a KB elé menő anyagban. Az apparátusban nincs eléggé alátámasztva annak a bizottságnak a munkája. Megítélésem szerint – függetlenül attól, hogy ki lesz a kongresszus után a főtitkár – azt a biztonsági bizottságot mindig a főtitkárnak kell vezetnie. Kellene azonban egy olyan ember ott a főtitkár mellett, aki nem szakértő, hanem – nem tudom jobban elhelyezni – mint egy [KB-]titkári jogú vagy megbízatású egyén, de nem kellene KB-titkárnak lenni. [...] Mert ez a bizottság [...] a biztonságpolitikával foglalkozik, amelyikben benne van a nemzetközi biztonság is, meg a belső biztonság is. Tehát ez nem összetolása az adminisztratív titkárnak meg a külügyi titkárnak. Ez más. Itt kellene annak a műhelymunkának folynia ennek az irányításával, aki tulajdonképpen a párt viszonyát kimunkálja ezekhez a kérdésekhez, mert a döntést az állami struktúrában kell meghozni mindent.” MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. 1044. ő. e. Szószerinti jegyzőkönyv az MSZMP PB üléséről, 1988. november 21. Benne: Grósz Károly hozzászólása 363 Riba i. m. 2019, 349.
