Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Legitimációs kényszerek
163 Legitimációs kényszerek Innentől számítva már az egész párt számára egyértelművé vált, hogy az MSZMP egységének megtartására − legalábbis a következő kongresszusig − kell ügyelni a leginkább, és időközben, mivel az egyeduralom alkotmányos biztosítékai elvesznek, politikai párttá kell válnia. Az MSZMP, ahogy az állásfoglalás bevezető mondatában áll – „történelmi jelentőségű feladat megvalósítását” − a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatá nak kialakítását tűzte ki. A kül- és belpolitikai viszonyok, illetve a gazdasági helyzet reális mérlegelése mellett a párt teoretikusainak a politikai és gazdasági stratégiát már egy lényegében polgári demokratikus rendszer viszonyaiból kiindulva is fel kellett mérni, ezt jelezte a demokratikus szocializmus . 349 Bihari Mihály 1989-es, Á tmenet a diktatórikus szocializmusból a demokra tikus szocializmusba című Világosság ban megjelent munkájának bevezetője tömören összefoglalja, hogy melyek a demokratikus szocializmus megteremtésének feltételei: 1. a hatalom megosztásának intézményesítése; 2. a valódi képviseleti demokrácia megteremtése (a parlamenti demokrácia, a pártokon keresztül megvalósuló képviseleti demokrácia, a helyi önkormányzatok képviseleti demokráciája, a demokratikus, korporatí v érdekképviselet); 3. az alkotmányosság érvényesülése és a jogállam megteremtése.350 Kortársi megállapítása szerint a demokratikus szocializmust egy széles reformmozgalom keretei között tartotta lehetségesnek megvalósítani. Az 1989 tavaszára a pártvezetéshez képest komoly belső ellenzékké alakuló reformköri mozgalom történetét a könyvben nem tárgyaljuk. A kétségbe vonhatatlanul fontos és máig nem kellően feldolgozott, valóban alulról szerveződő mozgalom − főként annak spontaneitása − a párt vezetőinek szempontjából komoly gondot okozott, a központi szándékok kivitelezését nehezítette. Mindez olyan helyzetben bontakozott ki, amikor a pártvezetés 349 A reformizmus hivatalos ideológiája, amely elveti az osztályharcot és a szocialista forradalmat; a szocializmus e szerint a polgári társadalmon belül, valamennyi társadalmi réteg és csoport együttműködésével, a polgári kormány által megvalósításra kerülő szociális intézkedések eredményeképpen jön létre. 350 Világosság 1989/4. 257.
