Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Legitimációs kényszerek
161 Legitimációs kényszerek Grósz Károly felszólalása az 1989. január 31-i PB ülésén is arra mutat rá, hogy maga a tanulmány nem azt fogalmazta meg,342 amit Pozsgay kira gadott belőle: „Kérem, ami az októberi népfelkelésre, itt van számomra egyedül a cím új, a népfelkelés. De ha oda tettek volna egy kötőjelet, ami összhangban lenne a tartalommal, népfelkelés, kötőjel, ellenforradalom én máris aláírom az egész okmányt, mert ez a szöveges rész, ami itt van benne, ez a nem tudom én hány oldal, és a cím között, nincs összhang, mert a szöveges rész az egy kiegyensúlyozott dolog, ami elindul a népfelkeléstől egy igazságos politikai fellépéstől és eljut az ellenforradalomig. Itt van benne a szövegben, el lehet olvasni.”343 A kérdés párton belüli politikai kezelését illetően emlékeztette a PB-t arra, hogy a vezetés megállapodott abban, hogy tudományos kérdést − beleértve ebbe a helyzetbe a történészi értékelést − nem fog politikai testület, így a KB elé sem terjeszteni. Kifejtette, hogy a KB-nak csak a politikai tanulságokról szabad véleményt formálni. Javaslatot tett arra, hogy a KB tagjainak küldjék meg az Albizottság tanulmányát, hogy értelmezni tudják Pozsgay nyilatkozatát: „[...] mert ha ezt el fogják olvasni szerintem a velem együtt Munkás-Paraszt Hatalomért kitüntettek is alá fogják írni ezt a fejezetet. Biztos, hogy alá fogják írni a fejezetet. Ebben egyetlen olyan dolog nincs, amit nem lehetne elfogadni.”344 Alátámaszthatja Grósz feltételezését Pozsgay Imre 1989. január 28-i nyilatkozatának és Berend T. Iván 1989. január 29-i interjújának 342 „Az eseményekben rejlő fokozatos jobbratolódási tendenciák és november első napjainak felerősödő ellenforradalmi nyomása ellenére a keveredő korrektív forradalom és ellenforradalom szétválására és a folyamat jellegének az egyik vagy másik jegyében történő egyértelmű tisztázódására, „végleges” megszilárdulására azonban nem kerülhetett sor. Hozzá kell tenni: a korrektív forradalom-ellenforradalom ellentétpár annál is tisztázatlanabbul keveredhetett össze, mivel a megelőző időszak vitái sem tudták megteremteni a szükséges eszmei tisztázódást.” Lásd: Társadalmi Szemle 1989/1. különszám (Történelmi utunk: 2. A szocialista átalakulás jellegzetességei és hatása/ Az 1956. októberi népfelkelés) 33. 343 MNL OL M-KS 288. f. 5/1050. ő. e. Szószerinti jegyzőkönyv az MSZMP PB üléséről , 1989. január 31. 35. Közli: OSA Digitális Archívum: http://w3.osaarchivum.org/index.php?option=com_ content&view=article&id=279%3Aa-politikai-bizottsag-1989-januar-31-i-uelesenekhangfelvetele-es-jegyzkoenyve&catid=71%3Aaz-mszmp-politikai-bizottsaga-ueleseinekhangfelvetelei&Itemid=202&lang=en (utolsó letöltés: 2020.12.02.) 344 Uo.
