Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
1956, TÖBBPÁRTRENDSZER, SZOCIALIZMUS - Legitimációs kényszerek
156 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 3. 1956, többpártrendszer, szocializmus útmutatót is adott a párt kezébe arról, hogy az ellenzéken belül milyen erőviszonyokra, töréspontokra, lehetséges szövetségi rendszerekre számíthat. Egyszerűbben fogalmazva: támpontot jelentett a párt számára az ellenzék kezelésének politikai taktikájához. 323 Pozsgay Imre és A társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődé sének átfogó, tudományos vizsgálatára, politikai elemzésére, a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatára kiküldött munkabizottság kapott megbízást a KB-tól 1988. június 23-án az MSZMP új programjának kidolgozására. A nagybizottság 1-es számú albizottsága a Történelmi Albizottság néven vált ismertté, elsősorban 1989 januárjának végén, amikor Pozsgay Imre fontos részeket hozott nyilvánosságra az addig zajló munkából.324 Lépését többek között azzal magyarázta később, hogy a párt valódi társadalmi megmérettetésre nem készülhetett úgy, hogy ’56 kérdésében távol állt a nemzet centrumától. 325 1989-ben a hatalmat négy évtizede gyakorló párt akkori vezetése egyértelműen azon dolgozott, hogy a bolsevik-kommunista jelleget levetkőzze. Az MSZMP jellege, adottságai azonban nemcsak a párttagság, de az egész társadalom számára is érvényes tudat volt: a kommunista vezetés politikai gyakorlatának, működésének számottevő tapasztalatát az egypártrendszerű modellben szerezte. Ez a párt és a társadalom számára is alapvetően határozta meg és befolyásolta a politikai-közéleti gondolkodás lehetőségeit és magatartásformáit is. Az ebből való kimozdulás szükségszerűségének felismerését Pozsgay Imre részéről nehezen vonhatjuk kétségbe. Ugyanakkor ismertettük korábban azokat a körülményeket, amelyekből kiolvashatóvá váltak a legfelső politikai vezetés tervbe vett politikai célkitűzései az ellenforradalmi tétel lel kapcsolatban. Rengeteg időt és gondol kodást fektettem munkám során Pozsgay Imre történelmi toposszá vált rádiónyilatkozata valódi mozgatóinak feltérképezésére, megértésére. Egyértelmű végkövetkeztetésre nem sikerült eljutnom. Maga Pozsgay Imre is elismerte, hogy ’56-ról, Nagy Imréről hosszú időn keresztül lényegében a nyilatkozatában elmondottakkal ellenkező meggyőződése volt. Bíró Zoltánnal az MDF − MSZMP-ből kizárt – alapítójával, Lakiteleknél jóval 323 Uo. 34−35. 324 Uo. 49. 325 Pozsgay Imre: Koronatanú és tettestárs . Budapest, Korona, 1998.