Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Kormányzópárt
114 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 2. Pártvonal, kettős hatalom megszabni, hogy a parlament elé kerülő ügyekben milyen magatartást tanúsítsanak, mit mondjanak és hogyan szavazzanak.”237 Az elemzés különösen kifogásolható gyakorlatnak minősítette a szankcionálás e válfaját a magyarországi egypártrendszer viszonyai között, ahol az országgyűlési képviselők 75%-át alkották a párt tagjai. Ezt követően tért rá a feljegyzés az egypárti viszonyok keretében a párt és országgyűlési képviselők közötti munkával kapcsolatos javaslatokra. Az Országgyűlés elé kerülő ügyek, különösen a törvényjavaslatok vagy az állami tisztségek betöltése politikailag olyan fontos kérdések, „hogy ezekben az illetékes párttestületek továbbra is előzetesen állást foglalnak [...].” 238 A párt elvi-politikai jellegének hangsúlyozásaként előrelépésnek tekintette volna a tanulmány, ha törvényjavaslat-szövegről nem, hanem csak a szabályozás alapvető célkitűzéseiről és tartalmi elemeiről foglalt volna állást a párttestület. Kapcsolódott ehhez az a javaslat is, hogy az állami vonalon jelentkező döntéselőkészítés korai szakaszában párttestület ne foglaljon állást a szabályozási koncepció alapkérdéseiben . Helyette a véle ményezési és egyeztetési szakaszt követően, tehát a végleges változatok esetében tartotta azt célszerűnek megtenni. A Grósz vezette MSZMP arra próbált átállni , hogy a politikai döntéselőkészítés formálódása a kormánytól induljon ki, a politikai egyeztetés és véleményezés folyamatait pedig a pártból (KB) az Országgyűlésbe, a kommunista frakcióra igyekezett áttelepíteni. A párttag képviselőkkel szemben azonban rögzíteni kívánták, hogy azok különösen egyéni, de képviselői minőségükben tett megnyilvánulásuk kedvezőtlen belpolitikai vagy nemzetközi visszhangja elkerülése érdekében előzetesen konzultáljanak illetékes központi pártszervvel. A következő témákban való megnyilvánulás esetén tartották szüksé gesnek az ilyen jellegű konzultációt: 1. Az ország érvényes nemzetközi szerződéseinek felbontására vagy módosítására, nemzetközi szervezetekhez vagy más államokhoz fűződő kapcsolatok; 237 Uo. 238 Uo.
