Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Kormányzópárt
112 Hatalomtechnika a pártállam végóráiban 2. Pártvonal, kettős hatalom annyi törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, mint az azt megelőző három évben.229 „Az utóbbi tendenciát úgyszólván visszafordíthatatlanná tette a jogalkotásról szóló törvény kapcsán elfogadott alkotmánymódosítás, amely megszüntette az Elnöki Tanács szinte korlátlan helyettesítő jogkörét, s kizárta annak a lehetőségét, hogy a kizárólagos törvényhozási tárgykörökben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet bocsáthasson ki.”230 Az anyag említést tesz az országgyűlési bizottságok tevékenység ének önmagában jelentős megnövekedéséről, és a minisztériumokkal való intenzív kapcsolatok kialakulásáról. Az Országgyűlés és a központi párttestületek közötti kapcsolatrendszer kérdésének elemzése az akkor hatályos alkotmányszövegből indult ki, aminek értelmében az MSZMP az egész társadalom vezető ereje. „Ehhez nyomban hozzá kell fűzni azt, amit e pillanatban Alkotmányunk még nem tartalmaz ugyan, de amit jogi előírás hiányában is vallunk: pártunk nem tekinti magát az alkotmány fölött állónak, hanem annak keretei között, magát az alaptörvény rendelkezéseinek alávetve látja el feladatait [aláhúzva az eredeti gépelt szövegben: R. A. L.].” 231 A bolsevik kommunista gyakorlat valóságáról a Bihari Mihály által is megfogalmazott tételt fogadhatjuk el, legalábbis a párt számára stabil hatalmi viszonyok között mindenképp: „A párt lényegileg az alkotmányos jogrendszer keretein felül lévő és működő szervezet.”232 Az MSZMP azáltal volt képes uralni az alkotmányos rendszert, hogy informális keretek között, de tényleges jogszabályalkotó szerepkört töltött be. A fontos vagy jelentős jogszabályokat minden esetben a párt vezető szervei tárgyaltak meg általánosságban és konkrét, részletes tervezetek formájában is, mielőtt országgyűlési vagy kormányvitára kerülhettek volna. Így a párt vezető testületein, a PB-n, KB-n keresztül a pártvezetés hosszú ideig elvonta az Országgyűlés törvényalkotó szerepét. 233 229 Az Országgyűlés 1988-ban számba vehető 14 ülésnapjából 12 a pártértekezlet utáni hónapokra esik. Bővebben: A rendszerváltozás államszervezeti... i.m. 2016, 27. 230 Uo. 5. 231 MNL OL XIX−A−2−ar 20. d. Minisztertanács Titkársága Háttéranyag „A pártfrakció illetőleg a kommunista képviselők helye és szerepe az Országgyűlésben” c. témához,1988. szeptember 1. 6. 232 Bihari i. m. [1989] XIII. 233 Uo.
