Riba András László: Hatalomtechnika a pártállam végóráiban, 1987-1989 - RETÖRKI könyvek 47. (Budapest, 2021)
PÁRTVONAL, KETTŐS HATALOM - Kormányzópárt
107 Kormányzópárt Kálmán akkor még működő egyes kormánybizottságokkal kapcsolatos kérdésre Grósz válaszában az ügy megoldásának év végéig történő halasz tását fogalmazta meg: „Nekem változatlanul az az álláspontom, hogy mindkét bizottságot meg kell szüntetni, de tevékenységi körét természetesen valamilyen formában meg kell oldani. Ami a Honvédelmi Bizottságot illeti, ott már kialakult a véleményem [...]” 212 Kulcsár Kálmán 1983-tól az MTA főtitkárhelyetteseként dolgozott. A társadalomtudományok213 és a külkapcsolatok tartoztak hozzá, tagja volt az MTA elnökségének. A rendszerváltással kapcsolatban írt könyvében ő is megerősíti a korábbi részekben a tudományos munkák politikába való bekötéséről ismertetett körülményeket: „[...] különböző értekezletekre, testületi vitákra nem egyszer meghívtak, s mert az MTA elnökségéhez a nyolcvanas évek elejétől egyre több párt- és kormányzati megkeresés érkezett különböző határozattervezetek véleményezésére, nem egyszer »belülről « láthattam a politikai döntések formálódását. A döntésekben azonban csak akkor vehettem részt, amikor kormánytag lettem.” 214 Kulcsár Kálmán, aki az Előkoncepció egyik összeállítója volt Sárközy és Kilényi mellett, 1988. július 1-jétől Grósz Károly kormány ának igazságügy i minisz tere lett. Értékelése szerint ekkorra a kormány politikai súlya a korábbiakhoz képest jelentősen megnövekedett. Jóllehet a PB és a KB formailag irányított, a tényleges irányítás megfordult. Ennek okát elsősorban abban jelölte meg, hogy Grósz Károly − aki egy személyben volt miniszterelnök és főtitkár − a miniszterelnöki pozíciót kezelte jelentősebbként, a politikai irányvonalat többnyire a kormánykörökben form álta vagy hagyta formá lódni. Az MSZMP vezető testületei, az egyes titkárok és apparátusok többnyire a kormányszervezetek által kimunkált előterjesztések alapján kezdtek dolgozni. Az Igazságügyi Minisztérium munkájának egyik fő vonala (az alkotmányozás) Kulcsár javaslatai alapján kormányszinten, esetenként Grósz Károllyal folytatott külön megbeszélés alapján alakult ki. 215 Kulcsár utólag is nehéz kérdésnek tartotta, hogy mi lehetett Grósz Károly eredeti koncepciója, meddig kívánt eljutni az átalakításban. A választ 212 Uo. 61. 213 1985−1986-tól az MTA „Ts” Programiroda vezetője. 214 Kulcsár Kálmán: Két világ között. Rendszerváltás Magyarországon . Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 115. 215 Uo.
