M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
375 Kahler Frigyes: Ellenszélben kínoztak, valamint apósáról, Kiss Lajosról, a budakeszi Hazafias Népfront, elnökéről, akit fejszével gyilkoltak meg”. Szólnak történetek a „halállistákról” is, amelyekből soha egyet sem találtak meg. Mindezek, a kommunista mitológia ugyancsak kanonizált rémtörténetei valójában nem kevesebbet szolgáltak, mint éket verni a forradalom támogatói közé, és megakadályozni, hogy a megtorlás áldozatai valaha is igazságszolgáltatáshoz jussanak. A Köztársaság téri ostrom a kommunista történetírásban az „ellenforradalom tobzódás” tantörténete, amely a peren és Hollós Ervin –Lajtai Vera pamfletjein alapult. 23 A Köztársaság téri eseményekről ma már sokkal alaposabb ismereteink vannak, mint 1989-ben lehettek. Horváth Miklós és Tulipán Éva kutatásai tudo mányosan bizonyított, részletes történetet tártak fel az eseményekről, amelyek megcáfolják a kommunista legendárium mítoszát. 24 Sziklai Sándor (1895–1956) ezredes – az orosz és spanyol polgárháborúk harcosa, a szovjet hadsereg tisztje, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója – ügyét első ízben a Történelmi Tényfeltáró Bizottság II. jelentése kérdőjelezte meg, és mutatott rá a koncepciós per ténybeli valótlanságaira.25 A BM Pest megyei Rendőrkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya 1959. március 31-én egy titkos jelentésben megállapította: „Sziklai és apósa a támadás közben TT pisztollyal – mely Sziklai birtokában volt – öngyilkosságot követett el.” Az anyakönyvet 1959. november 4-én az alábbiak szerint javították: Kiss Lajos esetében a halál oka: „fejszével fejbe verték, olyan agysérülés, amely azonnal halált okozott”, Sziklainál pedig „önkezű lövés”. Kiss Lajos – Sziklai apósa – Sziklai áldozata volt, utóbbi szörnyű tette után öngyilkos lett. Mire a tüntetők behatoltak a budakeszi házba, ahol a két férfi tartózkodott – s ahonnan Sziklai kilőtt az emberekre – már csak a két holttestet találták meg a hatóságok. Mindezt jól tudták, mégis hat halálos ítélet született az ügyben, amelyek közül kettőt végrehajtottak – a többi elítélt korábban külföldre menekült –, további négy vádlott életfogytig tartó ítéletet kapott, hét társuk pedig összesen tárgyalásra. Hátulról lelőtték a kapuban. A Corvin közi nemzetőrök vitték kórházba, ahol életét vesztette. 23 Hollós Ervin – Lajtai Vera: Köztársaság tér, 1956. Budapest, Kossuth, 1977.; Uők: Drámai napok . Budapest, Kossuth, 1986. 24 Horváth i. m. 2003, 275–279.; Uő: Részletek a Köztársaság tér történetéből 2. Magyar Honvéd , 1993. 10. 22. 40–41.; Tulipán Éva: Köztársaság tér, 1956. október 30. In: Korrajz, 2002. A XX. század Intézet évkönyve. Szerk. Schmidt Mária. Budapest, XX. Század Intézet, 2004, 180–193. 25 Sortüzek – 1956. Az Igazságügy Minisztérium Tényfeltáró Bizottság II. jelentése, 1994. Szerk. Kahler Frigyes. Lakitelek, Antológia, 1994, 30–31. A témát részletesen vö.: Speck István: A Sziklai-ügy. Budakeszi, 1956. Budapest, Magyar Menedék, 2011.
