M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
1. fejezet: Körvonalak
34 Sorsok és horizontok 1. Körvonalak segítséget. A velük való törődés hiánya hozzájárult az általános fegyelem romlásához. A hadsereg forradalom alatti tevékenységét, magatartását az is jelentősen befolyásolta, hogy 1956-ban is még tartott az átszervezés2 és a létszámcsök kentés, így a tiszti állomány jelentős része – a forradalom időszakában – nagy bizonytalanságban élt.3 A hadsereg alkalmazását korlátozta az is, hogy megkez dődött az állományváltás, végül, de nem utolsósorban fontos figyelembe venni: a karhatalmi szolgálat bázisát képező katonai tanintézetekben (akadémiákon és tiszti iskolákban) a végzős növendékeket ekkorra már felavatták, de a frissen avatott tisztek szabadságukat töltötték, így szolgálati helyükre még nem vonultak be. A hadseregen belül 1956 nyarára kialakult válság jeleit a hadseregben dolgozó államvédelmi beosztottak – elhárító tisztek – is érzékelték, és a feletteseiknek azonnal jelentették. „A szeptember végén tartott országos jellegű értekezleten, amelyet a III. [a Katonai Elhárítás – H. M.] Főosztály tartott, szinte elemi erővel feltört az operatív tisztekből, hogy a hadsereg helyzete kétségbeejtő, és egy rendkívüli időben arra támaszkodni nem lehet.” 4 A Magyar Néphadsereg alapvető feladatai között papíron ugyan szerepelt a társadalmi rendnek a belső ellenséges erők elleni védelme, illetve már elkészültek a végrehajtásra vonatkozó karhatalmi tervek, a karhatalmi feladatok végrehajtására való felkészítés érdekében a gyakorlatban – a korábbiakon túl – nem történt semmi. A budapesti karhatalmi terv szerint a nem tervezhető feladatok végrehajtására tizenhét tartalék századot szerveztek, amelynek állományába a honvédségtől 1394 fő tartozott. Ezen erők meghatározó részét Budapesten a katonai tanintézetek adták. 5 Miután a Honvédelmi Tanács vonatkozó határozata a tűzmegnyitás rendjét külön nem szabályozta, ez azt jelenthette, hogy a magyar erőszakszervezetek 2 A katonai szervezetek közül – az 1956. őszi átszervezésre kiadott Szervezési Intézkedés végrehajtása következtében – csak egy maradt változatlan állapotban, negyvenkilencet megszüntettek, kétszázkilencven új állománytábla szerinti szervezetre tért át, huszonegy más helyőrségbe települt. Ez alatt az időszak alatt kilenc új katonai szervezet felállítását határozták el. Lásd: Hadtörténelmi Levéltár (HL), 102/05/168. 3 Ekkor a Minisztertanács döntése alapján a hadsereg létszámát újabb 15 ezer fővel kívánták csökkenteni. A Minisztertanács 1071/1956. számú határozata . Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (a továbbiakban MNL OL), Hegedüs András iratai, XIX-A-2-p 1048. 4 Az MDP KV Adminisztratív Osztálya ebben a feltehetően 1957. március–április hónapban készített anyagban az október 23-i események bekövetkezésének okait vizsgálja. MNL OL 288. f. 30. cs. 2. ő. e. 89–90. 5 HL Magyar Néphadsereg Vezérkar (MNVK) Hadműveleti Csoportfőnökség iratai, 1967/260. doboz. Erről a tervről lásd még: Zsitnyányi Ildikó: Hadsereg és forradalom – 1956. Hadtörténelmi Közlemények, 1999/4, 824–850.
