M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
4. fejezet: Táguló láthatár
314 Sorsok és horizontok 4. Táguló láthatár eredetileg 1969-es munkájának 1981-es javított, átdolgozott kiadására. 3 Egyrészt álláspontunk szerint ez a két könyv bizonyos tekintetben kiegészíti egymást: Hollós műve az „ellenforradalom” hazai mozgatórugóit és szereplőit igyekszik sajátosan értelmezni, Berecz munkájában ezzel szemben nagy hangsúlyt kap 1956 külföldi erők általi előkészítésének és irányításának narratívája. Másrészt a kiegészített 1981-es Berecz-könyv vizsgálatától arra is választ remélünk, változott-e, s ha igen, miben a hivatalos értelmezés másfél évtized alatt. NAIV MEGTÉVESZTETTEK – MEGTÉVESZTŐ ELLENFORRADALMÁROK Bő egy évtizeddel az 1956-os forradalom és szabadságharc után jelent meg Hollós Ervin Kik voltak, mit akartak? című könyve, mely közérthető, „ismeretter jesztő” stílusban foglalkozott az „ellenforradalom” eseményeivel, de még inkább szereplőivel, meghatározó vagy sokkal inkább meghatározónak beállított szervezeteivel. E munka indíttatásában, axiómáiban és következtetéseiben a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának eseményeket értékelő 1956. decemberi határozatában kifejtett értelmezési koncepció jelentette a kiindulási alapot. E szerint „az októberi események előkészítésében és kirobbantásában alapvető tényező volt a Horthy-fasiszta és magyar kapitalista-földesúri ellenforradalom, amelynek jelentős erői működtek illegálisan idehaza [...] A magyar ellenforradalom célja a kapitalista, földesúri rendszer visszaállítása volt”. 4 Ezt támasztja alá a könyv Korom Mihály igazságügy-miniszter által írt előszava is, mely voltaképpen megismétli a fenti határozat 1956-tal kapcsolatos megállapításait. Záró gondolataiban pedig azt is kifejti, hogy az ő miben látja Hollós munkájának jelentőségét: „Az ellenforradalom sokrétű kérdéseivel, az akkori események igazi bemutatásával, azok marxista-leninista elemzésével még továbbra is foglalkoznunk kell. A most útjára bocsátott könyv is jelentős hozzájárulás a történtek megismertetéséhez, a tárgyalt téma keretei között. Akik elolvassák, merítsenek belőle tanulságokat, mert az elmondottak egyben figyelmeztetnek is. Dolgozzunk úgy, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg az októberi tragikus események.” 5 A volt államvédelmis tiszt, ekkor már egyetemi oktató Hollós Ervin – aki komoly részt vállalt a forradalom utáni megtorlásban – e munkában voltaképpen arra vállalkozott, hogy a fenti tétel igazságát támassza alá. A könyvet lapozgató olvasóban azonban fokozatosan kibontakozik a szerző ennél összetettebb, és 3 Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel – 1956. Budapest, Kossuth, 1981. 4 Az MSZMP ideiglenes központi bizottságának 1956. decemberi határozata, 1956. december 5. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1956–1962. Budapest, Kossuth, 1964, [13–24.] 15. 5 Hollós i. m. 1967, 13.
