M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
277 Nagymihály Zoltán: „Odahaza valami nagy dolog történik” Ravasz Károly 11 Nagy Ferenc 12 és Fenyő Miksa 13 is. Az új szerzők közé csupán Major Róbert, 14 Palinay Ferenc 15 és a Magyarországot 1955-ben elhagyó Szabó Miklós 16 számított. A vita kezdeményezőinek megállapításait legélesebben vitató, de 11 Ravasz Károly (1921): újságíró, politikus. 1945-ben a Kisgazdapárt tisztségviselője, majd 1946-tól a Külügyminisztérium politikai osztályának munkatársa, Pozsonyban és Prágában is diplomáciai szolgálatot teljesített. 1948 végén elbocsátották állásából, ezután elhagyta az országot. 1950-ben Ausztráliában települt le. 1962-ben visszatért Magyarországra, ahol a külkereskedelemben dolgozott. 1988-ban részt vett a Független Kisgazdapárt újraszervezésében. A Látóhatár ban többek között az egykori pozsonyi és prágai tisztviselői élményeit osztotta meg a magyar–csehszlovák kapcsolatok alakulásáról (Adalékok a magyar–csehszlovák viszony történetéhez, 1945–1948. Látóhatár, 1956/2, 99–107.), de hozzászólt a lélektani hadviselésről szóló vitához is (A lélektani hadviselésről. Hozzászólás. Látóhatár , 1953/5, 313–314.) 12 Nagy Ferenc (1903–1979): politikus. A Független Kisgazdapárt alapítója, 1930 és 1945 között főtitkára, 1945 augusztusától elnöke. 1945 novemberétől 1946 februárjáig a Nemzetgyűlés elnöke, 1946 februárjától 1947 májusáig Magyarország miniszterelnöke. Többek között családja sorsával kényszerítették lemondásra, az erről szóló nyilatkozatot 1947. június 1-jén írta alá svájci szabadsága alatt, ezután nem tért haza. A Magyar Nemzeti Bizottmány és a magyar emigráció meghatározó alakja. A Látóhatár ban a köztársasági törvény elfogadásáról emlékezett meg (A magyar köztársaság tízéves évfordulója. Látóhatár , 1956/1, 39–40.). 13 Fenyő Miksa (1877–1972): író, kritikus. 1904-től a Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára, majd igazgatója. 1908-ban a Nyugat alapítója, később szerkesztője. 1948-ban hagyta el az országot. A Látóhatár ban egykori irodalmár és politikus barátait (Nagy Lajos, Jászi Oszkár, Koestler Arthur) idézte meg (Nagy Lajos, 1883–1954. Látóhatár , 1955/1, 1–6.; Ady Endre barátja. Látóhatár , 1955/2, 108–111.; Koestler Arthur vallomásai. Látóhatár , 1955/4–5, 269–274.), a lélektani hadviselésről szóló vitához álnéven szólt hozzá. (Kúthy Mihály: A lélektani hadviselésről. Látóhatár , 1953/4, 244–248.). 14 Major Róbert (1896–1985): újságíró. 1945-től a Népbíróságok Országos Tanácsának sajtófőnöke, a Kis Újság és a Népszava munkatársa volt. 1947-ben hagyta el az országot. 15 Palinay Ferenc (1906–1979): politikus. 1945-ben kisgazda nemzetgyűlési képviselő, ám kommunista nyomásra kizárják a pártból. A Sulyok Dezső-féle Szabadságpárt, majd a Pfeiffer Zoltán-féle Magyar Függetlenségi Párt tagja, utóbbi színeiben mandátumot is szerzett, amelytől azonban megfosztották. 1948-ban hagyta el az országot. 16 Szabó Miklós (1922): politikus. 1945-ben a Független Kisgazdapárt képviselője, egyben a párt propagandaosztályának helyettes vezetője. A kommunisták bosszújától tartva bujkálnia kellett, 1949-ben azonban elfogták, és internálták. Az internálótáborban szervezték be az állambiztonság ügynökének, majd 1955 decemberében – a hírszerzés kötelékében – elhagyta az országot. A magyar menekültek problémáival foglalkozott, majd 1956 novemberében az új emigráció fontos szervezetének, a Magyar Forradalmi Tanácsnak lett az alapítója. 1957-ben hazatért Magyarországra, itt számos, az emigráció tevékenységét gyalázó könyvet jelentetett meg. Saját ügynöki tevékenységéről Csendes háború című, 1984-ben megjelent kötetében számolt be.
