M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
3. fejezet: Magyar a magyarral – és a nagyvilággal
230 Sorsok és horizontok 3. Magyar a magyarral – és a nagyvilággal érintkezés területén kívánt konkrét lépéseket tenni. Így a kereskedelmi és a pénzügyi kérdések mellett a kétoldalú sport- és művészeti események, kölcsönös hivatalos látogatások is nagyobb hangsúlyt kaptak. Így került sor többek között a belga parlamenti küldöttség moszkvai látogatására 1956 szeptemberében, amit a 85 éves szocialista Camille Huysmans vezetett, illetve maga a belga miniszterelnök, Achille van Acker és a külügyminiszter Paul-Henri Spaak Szovjetunióban tett látogatására is, ami 1956. október 22-én kezdődött, és amelynek egyik célja egy kulturális egyezmény aláírása volt. 21 A brüsszeli kormány 1956 őszéig Magyarországon csak nagyon óvatos nyitást látott megvalósíthatónak, mert a magyar kommunista vezetést a vasfüggöny mögötti országokon belül különösen is „konzervatívnak” tartotta, és nemzetközi összefüggésben sem látta különösebb előnyét a túlzott aktivitásnak ebben a „kis vasfüggöny mögötti országban”. Mindazonáltal Belgium megpróbált hangsúlyozottabban kommunikálni minden olyan történést, amely a kétoldalú relációban inkább semlegesnek számított. Így a sajtóban nagy visszhangra találtak egyébként Magyarországon is különös érdeklődéssel figyelt sportesemények, különösen a labdarúgás. Az 1956. június 3-án Brüsszelben lejátszott barátságos mérkőzés, amely a házigazdák 5:4-es győzelmével végződött, különösen élénk figyelmet kapott. 22 Ekkor került komolyan napirendre az akkor már öt éve uralkodó belga király, Baldvin nagyanyjának, a kommunista országok irányába nyitottságot mutató anyakirálynénak a magyarországi meghívása. Erzsébet 1956. május 22-én Brüsszelben személyesen fogadta Kovács József magyar követet a laekeni kastélyban, és elvi belegyezését adta, hogy egy Liszt- vagy Bartók-fesztivál alkalmával Budapestre látogasson.23 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos meghívólevelét októberben juttatták el a címzetthez. Collon azonban az 1956. szeptember 24-én megtartott Liszt Ferenc-zongoraverseny kapcsán egy hosszabb jelentésében kifejtette, hogy „Belgium és a vasfüggöny mögötti országok közötti kulturális kapcsolatok politikai problémát jelentenek. A helyi kommunista hatóságoknak ugyanis az a szándékuk, hogy a művészeti területen bemutassák, hogy a marxista módszer jobb, mint a »kapitalista«.” A belga követ úgy vélte, hogy a kommunista országok gazdasági fejletlenségüket az általuk szervezett kulturális és sporteseményeken elért sikerekkel igyekeznek kompenzálni. Collon szerint a nyugati vendégek meghívása csupán a rendszerek legitimálását szolgálja a 21 Lavis, Rafael Predemte: La Belgique et l’OTAN face a l’Union soviétique. Revue Belge d’Histoire Contemporaine (45) 2015/1, 56–57. Lásd továbbá: Fejérdy Gergely: La réaction diplomatique d’un petit pays européen face a l’Insurrection hongroise de 1956: La Belgique. Revue Relations Internationales 129., 2007/1, 117–137. 22 Például: Harminc év után újra a belga válogatott ellen. Magyar Nemzet , 1956. 06. 02. 4. 23 MNL-OL, XIX-J-1-j Belgium 3. doboz, 4/bd. 00222-1959. f. 16-17.
