M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
198 Sorsok és horizontok 2. Közös sors Az odaérkező elítéltek azonban nemcsak a megalakult szervezetbe léphettek be, hanem ruhát is kaptak. A portás vallomása szerint: „a csíkos ruhás rabok részére civil ruhákat hoztak valahonnan és ebbe öltöztették át őket”.103 A ruhákat Király Béla segítségével a honvédségtől kapták, amit az állambiztonsági források is megerősítenek. Ezek szerint 1957. november 2-án Kapun Eduárd, Varga György, Kiss Dániel és Várnagy István104 vették fel a kapcsolatot Királlyal, és élelmiszert, fegyvert, lőszert és felszerelési tárgyakat kértek. Végül honvédségi ruhákat kaptak. 105 Az épületben továbbá a földszinten egy konyha is volt, melyet üzembe helyeztek, így meleg ételt is tudtak adni az odaérkező társaiknak. Az ellátáshoz szükséges élelmiszereket egyes vallomások szerint a Baross utcai Vöröskereszttől,106 míg mások szerint a Péterfy Sándor utcai kórháztól kapták. Valószínűleg mindkét helyről kaphattak ellátást – a Baross utcai központtal való kapcsolatot a Magyar Nemzetben megjelent cikk erősíti meg, mely szerint a Vöröskereszt „elsősorban a kórházak és szociális intézmények ellátásáról gondoskodik. De közvetlen segélyt nyújt a börtönből most szabadult politikai foglyoknak.”107 A Péterfy utcai kórházzal való kapcsolatot pedig Veszprémi István108 jelentette, aki onnan jött át a Benczúr utcába. A portás az élelmiszer-szállításokról is beszámolt a kihallgatása során: „nagymennyiségű élelmet hoztak kívülről pl. ketrecszám csirkéket, féldisznókat, burgonyát és más ételneműt”. 109 A kiszabadult elítéltek egy része a harcokban is szeretett volna részt venni, így fegyvereket is kértek Király Bélától, azonban nem kaptak. „Több fegyvert vártak valahonnan [...] azért, hogy az ottlévő kiszabadított foglyokat felfegyverezzék. Azonban újabb fegyver nem érkezett.”110 Mindemellett toborozták is a harcokban részt venni szándékozó társaikat: felhívásukat az Igazság november 3-ai számában jelentették meg. „A Volt Politikai Foglyok Országos Bajtársi Szövetsége felhívja bajtársait, hogy akik hazánk és népünk függetlenségéért és szabadságáért vívott dicsőséges harcában néphadseregünkkel és ifjúságunkkal vállvetve a dicsőséges 103 Kihallgatási jegyzőkönyv. (1958. 05. 09.), 60. 104 Várnagy István (1932): őrmester, elektroműszerész. A Koppándy József-féle szervezkedésben való részvételért 1952-ben a katonai ügyészségen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 105 Szalma József – Temesi Gábor: Jelentés. Ellenforradalom idején megalakult, illetve újjáalakult pártok. ÁBTL 3.1.9. V-150357, 17–18. 106 Kihallgatási jegyzőkönyv. (1958. 03. 29.). ÁBTL 3.1.9. V-144223 Labundi Tihamér, 36–37. 107 A kiszabadult politikai foglyok és hajléktalanná vált családok kapnak először Vöröskereszt-segélyt. Magyar Nemzet, 1956. 11. 04. 6. In: 1956 a sajtó tükrében... i. m. 1989. 382. 108 Veszprémi István (1921): ápoló. A Péterfy utcai kórházban dolgozott, a forradalom alatt orvosnak adta ki magát. Több perben is szerepelt vándortanúként, többek között Tóth Ilonáéban is. 109 Kihallgatási jegyzőkönyv. (1958. 05. 09.), 60. 110 Uo.
