M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
185 Marschal Adrienn: A politikai foglyok szövetségei... szabadabb légkör és a kezdődő demokrácia kínálta alkalommal, és lépéseket tettek annak érdekében, hogy megalakítsák saját érdekvédelmi szervezeteiket. A különböző büntetés-végrehajtási helyszíneken sokféle tapasztalatot átélt, eltérő társadalmi helyzetből érkező és más politikai meggyőződéssel rendelkező politikai foglyok csoportja azonban egyáltalán nem volt egységes. Különbözőképpen képzelték el saját érdekvédelmi szervezetük céljait, azt, hogy kik legyenek a vezetőség tagjai, valamint a szovjet csapatok kivonulását követő demokratikus kibontakozást is. Mindezek eredményeként a forradalom napjaiban is több szervezet alakítása érdekében történtek lépések. A MECHWART TÉRI KÖZPONT Budapesten, a II. kerületi volt MDP pártházban, a Mechwart tér 1. szám alatt alakult meg a Magyar Forradalmi Bizottmány, amelynek Dudás József9 volt az első elnöke. Ebben az épületben jött létre október 28-a és október 30-a között a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége is. Bár Dudás székhelyét október 29-én áttette a Blaha Lujza térnél lévő Szabad Nép székházba, a volt elítéltek szerve zete továbbra is a Mechwart téren működött, és a Magyar Forradalmi Bizottmány irányítása alatt állt. 10 További tagok toborzása érdekében tettek közzé felhívást a Dudás által szerkesztett Magyar Függetlenség ben november 1-jén: „Felhívjuk a volt politikai foglyokat, akiket a Sztálin–Rákosi–Gerő–zsarnokság juttatott börtönbe, hogy jelentkezzenek II. ker. Mechwart téren. A Forradalmi Bizottmány ellátja őket a legszükségesebbel.”11 Bőven voltak jelentkezők, s a szervezet kialakította működési rendjét. A volt pártház kapujába fegyveres őrséget állítottak, és csak a szabadulólevéllel rendelkező társaikat engedték be az épületbe. A belépők több volt sorstársukkal találkoztak: „Márianosztra, Vác, Csolnok, Gyűjtő és még ki tudja elsorolni hány fájdalmas 9 Dudás József (1912–1957): gépészmérnök. Tagja volt a román kommunista mozgalomnak, többször őrizetbe vették, 1934-ben 5 és fél év börtönre ítélték. 1940-ben átjött Magyarországra, és bekapcsolódott a németellenes ellenállásba. Kommunista múltja ellenére az MKP nem vette fel tagjai közé. 1947-ben ismét letartóztatták, 1950-ben Recskre került, 1951-ben pedig átadták a román hatóságoknak. Innen 1954-ben térhetett vissza. Az 1956-os forradalom idején az ő irányítása alatt működött a Magyar Forradalmi Bizottmány. A szervezet keretében végzett tevékenységéért a forradalom leverését követően letartóztatták, és 1957 januárjában kivégezték. 10 A szervezet tevékenységéről és Dudás József életéről lásd bővebben: Drucza Attila: A Dudás-ügy, 1956. Létezett-e nemzeti bal? Köröstárkány–Kápolnásnyék, Porta Historica, 2017. 11 Felhívás. Magyar Függetlenség, 1956. 11. 01. (Esti kiadás) 1. In: Drucza i. m. 2017, 344.
