M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
172 Sorsok és horizontok 2. Közös sors a Katonai Bizottságnak, hanem az, hogy milyen hatékonysággal tudott dolgozni. A hatékonysága pedig a mögötte álló politikai erő helyzetétől függött. „30-án a délelőtti órákban a telefonhívásokból értesültünk, hogy a tömeg kezdi körülvenni a nagy-budapesti pártházat. Követeltük Janzától, küldjön oda segítséget. Janza [Károly] húzta az időt. Nemes Dezső is telefonált a pártházból, elmondta, milyen súlyos a helyzet. A telefonon át hallani lehetett a fegyverzajt, az ágyúdörgést. Odaadtam a kagylót Janzának. Janza kiküldött egy műszaki ezredet, de az szétszóródott. Ekkor kiküldtek hat páncélkocsit. Ezek legénysége megzavarodott, részben átállt. Mielőtt Mező Imrével beszéltem telefonon, bementem Malinyin hadseregtábornokhoz. Elmondtam, kik vannak a budapesti pártbizottságon, vázoltam szorongatott helyzetüket, és igen személyesen kértem a segítséget. Malinyin a telefonhoz nyúlt, tárcsázott, majd rövid beszélgetés után ezt mondta: az önök kormánya megtiltotta, hogy közbelépjünk. Ezután még egy drámai beszélgetést folytattam Malinyin hadseregtábornokkal a tűzszünet előtti napon. Mondanivalójának lényege ez volt: Önök most azt mondják, azért kell elrendelni a tűzszünetet, hogy ne folyjék vér. Ezért mi vonuljunk vissza. Meg fogják látni, hogy amikor visszavonulunk, megkezdődik a »hosszú kések éjszakája«.” 35 A Katonai Bizottságnak tehát még ekkor is lett volna elképzelése a válság kezeléséről. Mező36 a pártházat védte, Földes szovjet segítséget kért. Azt a pártházat, ahol ugyancsak a Katonai Bizottság aktív közreműködésével megindították a párthoz hű munkás milíciák szervezését. Mivel a Katonai Bizottság háta mögül elveszett a politikai támogatás, már a döntés-előkészítésre sem volt ereje. Nem dördült el november 4-éig újabb sortűz az országban. Úgy látszik, önmagától egyetlen parancsnoknak sem volt az a döntése az ország különböző részeiben, hogy lövetni kell a fegyvertelen tömegre. Ez a tény is utal a Katonai Bizottság jelenlétére vagy a jelenlét hiányára. A SORTŰZ MINT VÉGSŐ MEGOLDÁS Aligha kell hosszan magyarázni, hogy minden állam minden időben rendelkezik ún. katasztrófatervvel . Ez a terv elvileg rendelkezik arról, hogy egy esetleges természeti katasztrófa esetén a fegyveres erőknek milyen tevékenységet kell kifejteniük a kár megelőzésére, illetve elhárítására. A terv másik része, az ún. karhatalmi riadóterv viszont azt írja le, hogy egy politikai természetű államellenes megmozdulás esetén milyen feladatokat kell ellátniuk a fegyveres erőknek. Az 35 Földes László: A második vonalban . Budapest, Kossuth, 1984, 243–244. 36 Mező Imre (1905–1956): politikus. 1956 júliusától az MDP KV tagja. Október 24-től tagja a Katonai Bizottságnak, amely megbízta a Budapesti Pártbizottság védelmével. Október 30-án, a Köztársaság tér ostromakor máig nem tisztázott körülmények között lőtték le.
