M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
153 Erdős Kristóf: Rendpárti forradalmárból... levéli lelkipásztor annyira tevékenyen vett részt az ellenforradalomban, hogy emiatt a Győr Megyei Bíróság halálra ítélte. Ügye fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság elé került. Az ügyben még döntés nem történt. Állandóan figyelemmel kísérjük.” 93 Gulyás ügye 1957 decemberében vált ismét hangsúlyossá, amikor kiírták a másodfokú tárgyalás időpontját. A korábbi forgatókönyvet módosítva, a tárgyalás első napján, 1957. december 16-án az ügyet igazán szívén viselő Harsányi György konventi jogi osztályvezető átadta a dunántúli egyházkerület kegyelmi kérvényét Gulyás védőügyvédjének arra az esetre, ha másodfokon is halálbüntetést szabnának ki a lelkészre. Ezt az ügyvéd a halálos ítélet kihirdetésekor átadta a bíróságnak. 94 Néhány nappal később, december 19-én Győry püspök felkereste az Elnöki Tanács elnökét, átadva neki a dunántúli egyházkerület kegyelmi kérvényének másik példányát Bereczky püspök levelével együtt. Bereczky az Egyetemes Konvent nevében egyetértőleg terjesztette be Dobinak a dunántúliak kérvényét. 95 Dobi ez alkalommal „nagyon határozottan megígérte, hogy azt nem engedi, hogy egy ref. papot kivégezzenek”.96 Időben az utolsó, a kutatás által ismert kegyelmi kérvényt Gulyás felesége, Puskás Gabriella postázta Dobinak 1957. december 26-án.97 A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 1957. december 21-én másod fokon halálbüntetést szabott ki Gulyás Lajosra. A bíróságnak lett volna rá lehetősége, hogy az igazságügy-miniszter útján felterjessze az Elnöki Tanácshoz a Gulyás Lajos által az ítélethirdetés napján benyújtott kegyelmi kérvényt. Ezt nem tette meg98 , ezért Ledényi Ferenc hadbíró ezredes, 93 Győry Elemér: Püspöki jelentés (1957. 12. 06.). 10. DREL I.1.b. Püspöki jelentések. 94 DREL I.1.b. 553. doboz, 42–43/1958. (3/1958. sz. levél). Közli: Erdős i. m. 2018, 115–116. 95 Az Egyetemes Konvent nevében írott kegyelmi kérvény – amelynek aláírását Buza megtagadta – benyújtására nem találtunk adatot, így feltételezzük, hogy az végül meg sem történt. Vö. DREL I.1.b. 549. doboz, 1291/1957 (2. melléklet), 1327–29/1957. Közli: Erdős i. m. 2018, 67–71. 96 „Kende György”: Jelentés (1958. 11. 03.). ÁBTL 3.1.2. M-25812, „Kende György”, 40. Közli: Erdős i. m. 2018, 121. 97 A levél postai feladóvevénye maradt meg. Másolatát közli: Kövy i. m. 1999, 164. 98 A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma különtanácsa kegyelmi tanácskozása során Tihanyi Árpád 2. rendű, Gulyás Lajos 3. rendű, Kiss Antal 5. rendű és Zsigmond Imre 9. rendű vádlottakat nem ajánlotta kegyelemre. Vö. Ledényi Ferenc: Levél a Győr Megyei Bíróságnak (1957. 12. 23.). Győri Törvényszék, Irattár, B. 1348/1957, 1. doboz. Gulyás védőügyvédje erről a döntésről beszámolt Harsányi konventi osztályvezetőnek az 1958. január 2-án írott levelében. Közli: Megújulás, visszarendeződés. Dokumentumok a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltárában az 1957–1958-as esztendők történetének kutatásához. Szerk. Horváth Erzsébet. Budapest, Kálvin, 2008, 264–265.
