M. Kiss Sándor: Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
138 Sorsok és horizontok 2. Közös sors katonai jellegű ellenállási mozgalmat szerveztem abból a célból, hogy őket a hungarista légiótól, illetőleg a Németországba való szállítástól, ha kell, fegyveresen is megvédjem. A tizenkét főből álló rajnak, akiknek vezetői Nagy Béla vegyész főmérnök, t. százados, ref., dr. Balogh Zoltán törvényszéki jegyző, ref. vallású, mindkettő budapesti lakós [sic! ] és én voltam.” 12 Balogh visszaemléke zése szerint azonban nem sikerült a balatonszepezdi leventék bevonultatásának megakadályozása.13 A Szálasi-kormány ugyanis elrendelte a totális mozgósítást, és a 14–20 év közötti, alig kiképzett, rosszul felszerelt, leventeköteles fiatalokat is frontszolgálatra osztották be.14 Gulyás részt vett az embermentésben is: pártfo gásába vett néhány, a hatályos törvények alapján zsidónak minősülő balatonszepezdi családot, akiknek nem esett bántódásuk. 15 A nyilas puccs után, 1944. november 22-én mint „angolbarát kommunistát” letartóztatták, és az új főispán, Csomay Miklós16 parancsára a zalaegerszegi rendőrkapitányság internálta.17 Ennek oka – barátja, Balogh Zoltán szerint – Gulyás 1944. október 22-én elmondott prédikációja lehetett. A kiválasztott bibliai textus (Mt 7, 15–23) részben a hamis prófétákról szólt. Bár Gulyás háború utáni igazolási nyilatkozatában kifejtette, hogy az igehirdetést „minden politikai vonatkozástól mentesen” tartotta meg, az a hír terjedt el, hogy Szálasit hamis prófétának nevezte. Balogh évtizedekkel későbbi visszaemlékezése szintén az utóbbi vélemény mellett foglalt állást.18 Gulyásék a háború utolsó éveiben váltak családdá, három lányuk született: Ildikó 1944-ben, Csilla 1945-ben, Anikó pedig 1947-ben. . Hasonlóan a nyilasokhoz, a háború után kiépülő új hatalom szerveinek figyelme sem kerülte el Gulyást. Elsőként a zalaegerszegi népbíróság idézte be egy 1944 12 Gulyás Lajos igazolási nyilatkozata (1945. 07. 31.). Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (DREL) I.1.b., 497. doboz, 226/1945. 13 Idézi: Kövy i. m. 1999, 31. 14 Kerepeszki i. m. 2010, 110–114. 15 Balogh Zoltán visszaemlékezése. In: Pápai különkiadás (színes, magyar dokumentumfilm). Rendezte: Szakács Sára, 2009. 16 Csomay Miklós (1902–1975): gépészmérnök, főispán. 1936-ban csatlakozott a hungarista mozgalomhoz. 1944. október 27-étől Zala vármegye főispánja. 1945. március végén elmenekült az országból, majd az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a Ford autógyárban dolgozott. 1947-ben a zalaegerszegi népbíróság távollétében halálra ítélte. Vö. Csomay Miklós-szócikk (Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár megyetörténeti adatbázisa: Nevezetes Zalaiak). http://adatbazisok. dfmk.hu/zalaiak?p=175 (Utolsó letöltés: 2021. 05. 14.) 17 Gulyás Lajos igazolási nyilatkozata..., 1945. Az internálás Balogh Zoltán visszaemlékezése szerint 3–4 hétig tartott. Idézi: Kövy i. m. 1999, 31. 18 Gulyás „egy templomi prédikációjában a hamis próféták hamis beszédeiről szólott, egyértelműen célozva az akkori újságok hamis híreire és a politikai szónokok hazugságaira.” Idézi: Uo. 20.
