M. Kiss Sándor - Nagymihály Zoltán (szerk.): Sorsok és horizontok. Tanulmányok a magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján - RETÖRKI könyvek 46. (Budapest, 2021)
2. fejezet: Közös sors
128 Sorsok és horizontok 2. Közös sors október 30-án az ő kezdeményezésére alakult meg a Forradalmi Katonai Tanács, majd november 4-én a szovjet csapatok ellen riadóztatta az alakulatot, illetve a tüzérütegeket tüzelőállásba rendelte.138 A budapesti események után önmagában is kérdéses lett a vásár megrendezésének lehetősége, annak szokatlan október 27-i dátuma,139 a majsai alakulatok elrendelése, a népítélet akadály nélküli végre hajtása, Túri Mihály indok nélküli megpofozása mind-mind azt bizonyítják, hogy Kiskunmajsán provokációról volt szó, amelyet M. Kiss Sándor is megerősített a Kiskunmajsán lezajlott tisztázó beszélgetés alkalmával.140 Mindenesetre Timaty Miklós honvéd főhadnagy Túri Mihályt érintően a következő tisztázó vallomást tette: „Véleményem szerint Neményi József bántalmazásának és általában a községben kirobbant ellenforradalmi megmozdulásnak Klucsó Béla és Klucsó Ferenc testvérek voltak az értelmi szerzői. Ők tüzelték, bujtogatták a tömeget. Neményi József meggyilkolása után is Klucsó Béla és Klucsó Ferenc testvérek a tanácsházán elhelyezett hangosbemondón keresztül tovább követelték a községi tanács elnökének, a párttitkárnak a leváltását. A hangosbemondó[n] keresztül elmondották még azt is, hogy Neményi Józsefet azért büntették meg, hogy a parasztokat nyúzta, azokat üldözte. Megítélésem szerint Neményi bántalmazásában a fő szerepet a két Klucsó testvér, Patyi István, Rékasi Jóljárt Gergely és Kolompár Mátyás vitték. [...] Túri Mihályt ez alkalommal a tanácsháza előtt, szavalni nem láttam. Nevezettre akkor figyeltem fel, amikor a tömeg a tanácsháza körül már gyülekezett. [...] Most is azt csak azt mondhatom azonban, hogy nem láttam Túri Mihályt Neményi Józsefet bántalmazni.”141 Az elhangzott tényeket 138 A kiskunmajsai alakulat egy részét Szegedre, majd Budapestre vezényelték – önmagában ez is érdekes feltételezésre adhat okot. Horváth Miklós – Tulipán Éva: Keresztutak. Magyar Néphadsereg, 1956. Budapest, H&T, 2006, 240. 139 Horváth István: „Majsán a vásárok, téli, tavaszi, nyári, tehát minden évszakban van vásár. Négy vásár volt Majsán. Én úgy érzem, hogy leghívatottabbként merem mondani, általában négy vásár volt Majsán. Hogy ’56-ban esetleg pótvásárt csináltak-e rossz idő miatt, ezt nem tudom, de négy vásár volt. Volt február, május, augusztus és november, a vásárok így voltak Majsán. Hogy ez miért lett előrehozva, azt nem tudom.” Tisztázó beszélgetés, 1992. október 11. Kiskunmajsa. A hangfelvételt gépelte: Darányi Éva. (Kézirat). 140 „Továbbra is azt mondom, hogy valamifajta provokáció történt az ország különböző részein. Én ÁVO-t kutattam, tehát van elképzelésem arról, hogy milyen gondolatok forogtak egyes fejekben, én semmit nem akarok erőltetni és távol áll tőlem a dolog, de egyet biztosra állítok, hogy országos események végig gyűrűztek itt Kiskunmajsa mellett.” Uo. 141 Igaz, hogy Patyi Istvánt, Pekó Istvánt és Kolompár Mátyást 1957 októberében kivégezték. Pekó Istvánt pedig nem nevezte meg Timaty Miklós. BKMB B.III. 670/1958/17. 16.
