Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon Az enyhén urbánus körzetek sorába kevesen kerültek, amelyeken belül a forráseloszlás már ugyan megközelítette a falvak és városok népességének arányát (111-130), de a városoknak mégis nagyobb részesedésük volt a fejlesztési források fölhasználásában. Ilyen enyhén urbánus, de erős abszorpciós jelleget mutat a Csornai, a Pápai, a Pécsváradi, a Balassagyarmati, a Szécsényi és a Bátonyterenyei körzet s végezetül a Kalocsai körzet. Az erősen urbánus jellegű körzetek az ország valamennyi régiójában megtalálhatók voltak. Az erősen urbánus és legerősebb és erős abszorpciójú körzetek a Kisbéri, a Szigetvári, a Barcsi, a Marcali, a Zalakarosi, a Gyöngyösi, a Pásztói, a Szobi, a Jászberényi, a Szerencsi, a Mátészalkai, a Kisvárdai, a Berettyóújfalui, a Kőszegi, a Csepregi és a Tokaji körzetek voltak. Ezen körzetekben az egy főre jutó fejlesztési forrás az országos átlag fölött volt, s a források zöme a körzeten belül a kisvárosba jutott. II. 4. sz. térképes ábra: Statisztikai vonzáskörzetek településfejlesztési forrás abszorpciójának sorrendje városias (urbánus), ill. falusias (rurális) jellegük alapján, 1991-2007 Támogatás (Ezer Ft) 0 241,16-■524,87 0 146,48-241,15 0 91,68-146,47 0 29,68-91,67 Városok súlya(%) 0-45 Ml46-90 □91-110 и111-130 131-Forrás: MÁK, TEIR adatai alapján számította és szerkesztette Bódi Ferenc és Fekete Attila Összességében megállapítható, hogy a vizsgált fejlesztési források egy főre jutó átlagát figyelembe véve zömében vidékies jellegű statisztikai vonzáskörzetbe jutottak el, de a körzeteken belül a forrásabszorpció jellege viszont erősen, de legalábbis enyhén urbánus jellegű volt. Ez a jelenség arra utal, hogy a hátrányos vagy a periferikus hely-88
