Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... A támogatás odaítéléséről a megyei területfejlesztési tanács döntött. A tanács az elsődlegesen támogatható célokat a pályázati kiírásban határozta meg, de indokolt esetben az ettől eltérő feladatok ellátását is támogatásban részesíthette. Forrásabszorpció városi és vidéki jellege 1991-2007 között A településfejlesztési források eloszlása alapján (CCT, TEKI, CEDE) a statisztikai körzeteket négy csoportba soroltuk, azaz egy főre jutó források alapján négy kategóriába kerültek: • a legalsó kategóriába a leggyengébb abszorpciós körzeteket jelöltük, amelyek az egy főre jutó meghatározó országos átlag (150 000 Ft/ fő) kétharmada alatt maradtak. • A második kategóriába, a gyenge abszorpciójú körzetek kerültek, amelyek az egy főre jutó országos átlag kétharmada fölött teljesítettek, de az országos átlagot nem haladták meg. • A harmadik kategóriába kerültek az erős abszorpcióval rendelkező körzetek, amelyek az országos egy főre jutó átlagnál erősebbek, de annak 1,6-szorosát nem érik el. • A legerősebb abszorpciós kategóriába pedig azon körzetek jutottak, amelyek az országos átlag 160%-ától nagyobb értéket értek el. A legerősebb abszorpciójú körzetek 1991-2007 között; a Balassagyarmati, a Szobi, a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi és a Kisbéri statisztikai kistérségek voltak. A további erős abszorpciójú körzetek többsége periferikus, illetve belső periferikus területeken helyezkedett el. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hat erős abszorpciójú körzetet találtunk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében öt erős abszorpciójú statisztikai kistérség helyezkedett el, Nógrád megyében pedig négy körzet hívott le az országos egy főre jutó átlag fölötti fejlesztési forrást. Az alföldi megyék sorában, Csongrád megyében nem volt található favorizált körzet, amely az országos átlag fölé emelkedett volna, Bács-Kiskun megyében a Kalocsai statisztikai kistérség került erős abszorpciójú kategóriába. Békés megyében az Orosházi, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Jászberényi és a Szolnoki körzetek, Hajdú-Bihar megyében pedig a Berettyóújfalui és a Polgári körzetek zárták a három ciklust erős abszorpcióval. Heves megyének két statisztikai kistérsége tudott az országos átlag fölé kerülni; a Gyöngyösi és a Bélapátfalvai körzetek. A Dunántúlon három megyét találtunk, maior keret maradt, viszonylag szűkített forrással, így a megyei fejlesztési tanácsok szerepe ez által is csökkent a redisztribúciós folyamatban. 85
