Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon Magyarország egyéni országgyűlési választókerületei (EOVK) mint lehetséges településfejlesztési források abszorpciós egységei Magyarország választási rendszere az úgynevezett vegyes választási rendszerek családjába tartozik, ami azt jelenteti, hogy az arányos képviseletet biztosító listás rendszer mellé egy területi alapon szerveződő választókerületi rendszert is felállítottak. Az egyéni választási kerületekben 176 parlamenti mandátum sorsa dőlt el.208 Miután a vizsgált időszakban a polgármesterek országgyűlési képviselő mandátummal is rendelkezhettek, s továbbá a parlamenti képviselők is érdekeltek voltak az újraválasztásukban, a sikeres fejlesztési forrás lehívásában, ezért jogosan felvetődhet, miért nem választottuk a vizsgálat során megfigyelési egységnek az egyéni országgyűlési választókerületeket is? Ennek egyik oka, az egyéni országgyűlési kerületek népessége jelentősen aránytalan volt az ezredforduló idejére209 a statisztikai vonzáskörzetekhez képest, másrészt a részvárosi-községi választókerületek210 (megyeközpontok és agglomeráció) torzíthatták volna az értékelést. a települési méret és jogállás szerinti kategóriák között. A települési szintű elemzések megjelentek, Bódi Ferenc-Fekete Attila: kormányzati kísérletek a területi különbségek enyhítésére. A Falu, 2005/4, 9-76. »e 1989. évi XXXIV. törvény, az országgyűlési képviselők választásáról, http://www.1000ev.hu/index. php?a=3¶m=8632 гм д2 egyéni országgyűlési választókerületek (EVŐK) kialakításánál fontos szerepet játszott, az Alkotmányban foglaltak szerint az arányos népképviseleti rendszer elve, azaz nagyjából egyenlő lakosságszámú körzeteket kellett meghatározni 1989-ben. Figyelembe vették olyan földrajzi tényezőket is, hogy a választókerületek nagyjából kompakt, egységes földrajzi téregységek legyenek, de a választókerületek alakjánál fontosabb volt, hogy megtartsák a megyehatárokat. Magyarán a megyéket és a fővárost osztották fel nagyjából egyenlő részekre, tehát egy EVŐK csak egy megyéhez tartozhatott. Azonban ezek az arányok az ezredfordulóra, módosultak, torzultak. 210 Magyarország választási rendszerének egyik érdekes sajátossága volt az ún. részvórosi-községi választókerületek jelenléte. Egyes megyei jogú városok közigazgatási határait figyelmen kívül hagyva próbálták megoldani a népességarányos felosztást, melynek eredményeként több olyan körzet jött létre, ahol egy városrész egy választási kerületet képez a környező kistelepülésekkel. Miskolc az egyik ilyen nagyvárosunk, melynek három választókerülete is ide volt sorolható, de ugyanígy említést érdemelne a Somogy megye 2-es számú választókerülete, amelyben Kaposvár egy része és a várost körülvevő több tucat település volt található. 80
