Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... jóval nagyobb mértékben maradt meg a mezőgazdaság, és - részben spontán fejlődéssel - az 1960-as évek végétől egyre nagyobb szerephez jutottak a háztáji gazdaságok, az 1970-es évek elejétől az ipari és szolgáltatási tsz-melléküzemágak.124 Az ötvenes évek végi, hatvanas évek eleji tervek és politika azonban több pozitív felismerést is tartalmazott: így az életszínvonal emelését, amely már a vidéket is érintette (a lakások, bölcsődék, rendelőintézetek, kultúrházak stb. létesítése). Ide sorolhatjuk a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítását és a szélsőséges iparosítási tervek mérséklését - ez volt a hetvenes évek előtti korszak legmaradandóbb eredménye, amely már kedvezően érintette az ország periferikus területein élő népességet is.125 Az 1971-es településhálózat- és területfejlesztési koncepció (OTK) Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével együtt felvetődött a település- és településhálózat-fejlesztés megújításának a kérdése is. A kilenc regionális szerepkör-szintet megkülönböztető koncepció a gazdasági reform egyik rendezőelvéből indult ki, miszerint „a termelőerők területi koncentrálódása a települési rendszerben is maga után vonja a koncentrációt". A funkcionális szempontokat és az optimalizáció elvét hirdető Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK), valamint a területfejlesztés irányelvei 1006/1971 (111.16) nevet viselő program meghatározta a település- és területfejlesztés feladatát. Célja a termelőerők területi elhelyezkedésének alárendelt településhálózat kialakítása, az azonos hierarchiaszinten levő települések ellátottsági színvonalának közelítése volt. A koncepció reformjellege azonban kimerült abban, hogy felismerte: az ipartelepítés önmagában nem hoz regionális kiegyenlítődést, ezért a „nem termelő" ágazatok az infrastruktúra-fejlesztését is támogatni kell. Ezzel együtt a tervezet ezúttal is a helyi legitimációt nélkülöző központi politika igényeit szolgálta. Az OTK126 kritikájának a lényege az alábbiakban foglalható össze: 124 Kovách Imre: Termelők és vállalkozók. Mezőgazdasági kistermelők a magyar társadalomban. Budapest, 1988, Társadalomtudományi Intézet, 232. 125 Enyedi i. m. 1986,106. 126 Az 1007/1971 (111.17.) sz. kormányhatározatban jóváhagyott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK), valamint a területfejlesztés irányelvei 1006/1971 (111.16) nevet viselő program meghatározta a település- és területfejlesztés feladatát. A hierarchia csúcsán az országos központ: Budapest állt. Ezt követték a kiemelt felsőfokú központok: Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr és Pécs. A harmadik szint a felsőfokú központok (7 település), a negyedik szint a részleges felsőfokú közpon-55
