Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... annál kevésbé tartották értékesnek. Egy adott népességi küszöbérték alatt a falvakat és a tanyákat egyenesen gazdaságtalannak, végső soron felszámolandónak tartották. Ez a gondolat egyenesen vezetett el a hazai településtörténetben egyedülálló falurombolási tervek megszületéséig. A települések működésében a gazdaságossági küszöbértéknek először 1200 főt jelölték meg, később egyre magasabbra emelték a határt, végül 3500-4000 fős lakosságban állapodtak meg. Ezt figyelembe véve a településrendezések során a falvakban megszigorították a beruházások engedélyezését, ami gyakorlatilag az új beruházások tilalmát és a felújító jellegű beruházásoknak csak korlátozott engedélyezését jelentette. A gazdasági korlátozásokon túl adminisztratív eszközökkel is siettetni kívánták az aprófalvak megszüntetését. Ennek első és legfontosabb lépése az igazgatási önállóság megszüntetése volt. Kezdetét vette tehát a kisebb falvak funkcionális elszegényítése, lassú elsorvasztása, ami a hazai faluhálózat mintegy negyedétfelét (800-1500 községet) érintette, ahol az ország lakosságának 6-17%-a élt. A falurombolási tervek111 elsősorban a dunántúli és az észak-magyarországi aprófalvakat fenyegették.112 Az 1956 utáni településhálózat- és területfejlesztés A korábbi település- és területfejlesztési tervek nem mérsékelték a regionális különbségeket. Az első ötéves terv ideje alatt a beruházásoknak csak 7,3%-a jutott az Alföldre, ahol a lakosság 32,5%-a élt, ezzel szemben a fővárosban létesítették az ország összes új munkahelyének 47%-át. Emellett a legfelsőbb szintű politikai, gazdasági és egyéb irányítás, a megannyi új főhivatal, tröszt stb. munkaalkalmai, továbbá a legmagasabb szintű tudományos, kulturális, oktatási, tömegtájékoztatási, sport- és egyéb tevékenységek még az említetteknél is jóval magasabb arányban összpontosultak Budapestre.113 Az ötvenes évek végén megkezdődött ugyan a korábbi időszak gazdaságpolitikai fejlesztési tervezési rendszerének újragondolása, de az alapvető ideológiai célok változatlanok maradtak. Az iparfejlesztés és az ennek alávetett településhálózat-fejlesztés továbbra sem számolt a területi sajátosságokkal, a helyi társadalmak szükségleteivel, az ott élők érdekeivel.114 1,1 Belényi i. m. 1996, 96. 112 Enyedi György: Falvaink sorsa. Budapest, 1980, Magvető, 16-48. 113 Belényi i. m. 1996,119. 114 Enyedi György: Település és társadalom. In: Helyi társadalom. IV. sorozat. Szerk. Böhm Antal-Pál László. Budapest, 1986, MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet, 106. 51