Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
II. Településpolitikák és helyi érdekérvényesítés a 20. században... az alapelv, miszerint „minden tájnak legyen egy megfelelő nagyságú és szerepköreit betölteni képes központja, és fordítva: minden centrumnak legyen egy tája".102 Az Országos Tervhivatal és a Területrendezési Intézet (TERINT) azonban a tanulmányból mindössze a szocialista iparosítási politika megvalósítását segítő legfontosabb gondolatokat emelte ki: az ipar településfejlesztő hatását és a településfejlesztés városokra redukálását. Ennek jegyében a szocialista iparvárosokban és a többi nehézipari és bányászati központban az odatelepített nagyberuházásokkal tömegesen létesítettek új munkahelyeket. A főváros szinte kizárólagos ipari szerepe tehát valamelyest enyhült, mivel kialakult egy bányászati-energetikai-nehézipari tengely az Északi- és a Dunántúli-középhegység vonalában. Az ipar településfejlesztő hatását közvetett eszközökkel erősítették: az infrastrukturális beruházásokban ugyanis az iparvárosok jutottak jelentős előnyökhöz. Túlzás nélkül állítható, hogy „az új szocialista iparvárosok csupán egy-egy óriás beruházás járulékos létesítményeként épültek, aminek mind urbanisztikailag, mind szociológiai szempontból nagy ára volt".103 A jobb és biztosabb megélhetés reményében ugyanakkor a nem támogatott mezőgazdasági jellegű településekből, régiókból az ott élők tömegesen vándoroltak el, vagy lettek ingázók, akik naponta, hetente, havonta utaztak be az ipari centrumokba és vissza haza.104 Az ágazati szemléletű tervben tehát az ipartelepítő tényezői közül a szállítás és nyersanyaglelőhely számbavételén kívül gyakorlatilag alig vettek figyelembe más terület- és településfejlesztési szempontokat. A nehézipar preferálása miatt a mezőgazdaságból élő települések és a korábbi fejlődő élelmiszeriparral és könnyűiparral rendelkező kisvárosok nem kaptak támogatást. Egy-egy város helyzetén csak az segített, ha igazgatási szerepköre volt, azaz ha megyei vagy legalábbis járási székhely funkciót töltött be.105 A TERINT azonban nemcsak a gazdasági funkciók alapján tett különbséget a települések között. 1950-1951-ben méret szerint is elvégezte a települések osztályokba sorolását. Az első tervezet hierarchikus rendszerbe foglalta a településeket, és két nagy kategóriát, valamint 11 kis csoportot különböztetett meg. A csúcson a főváros helyezkedett el, utána a nagyvárosok (5, illetve 6), a középvárosok (35) és a kis tájközpontok (90) következtek, a piramis talapzatát a nagy- és 102 UMKL XXVI-a-1. TERINT ir. XXVI-A-1 ,-d. Magyarország városhálózata. A Városhálózat tervezet című rész. ,03 Belényi i. m. 1996, 91. 104 Bőhm Antal-Pál László: Társadalmunk ingázói - az ingázók társadalma. Budapest, 1985, Kossuth, 166. 105 Belényi i. m. 1996, 93. 49
