Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
1 A helyi önkormányzatok születése Magyarországon Egy kis köztársaságban a képviseleti vezetők olyan közvetlenül állnak egy-egy szilárd népi többség aggályos megfigyelése és befolyása alatt, hogy a képviselők nem tudnak függetlenül dönteni, hanem a többség puszta eszközei. - Állítja Madison, és folytatja a „visszájára fordított képviselet" hatásának elemzését klaszszikus gondolatkísérletében. „Minél kisebb a társadalom, annál kevesebb benne a párt- és csoportérdek, s minél kevesebb benne a párt- és csoportérdek, annál nagyobb az esély, hogy a többség ugyanabba a pártba tömörül; s minél kisebb a többséget alkotó egyének száma és a tevékenységük hatásköre, annál könynyebben hangolják össze és vihetik véghez az elnyomásra irányuló terveiket. A hatókör tágításával szélesebb a pártok és az érdekek skálája; kevésbé valószínű, hogy a többségnek közös indítéka lehet a többi polgárjogainak csorbítására; de ha van is ilyen közös indíték, azok, akiket sarkall, nehezebben ébrednek tudatára önnön erejüknek, nehezebben képesek egyetértésben cselekedni."56 A föderalista ez által megkülönböztet „köztársaságot" és „demokráciát", mégpedig azon az alapon, hogy az előbbiben képviseleti rendszer működik (az imperativ mandátum tilalmával), az utóbbiban pedig nem, vagyis az közvetlen néphatalom, amelyet nem tartottak kívánatosnak az alkotmányozók a fent nevezett opciók miatt. E dichotómia jelenik meg Emánuel Kant Az örök béke című munkájában is, amelyben a demokráciát szükségképpen despotizmusnak tekinti, amelynek ellentéte a rend, az állam.57 Madison és Hamilton, akik részt vettek a demokrácia káros hatását megszüntető „gyógyír" megalkotásában, konstrukciójukat elnevezték „képviseleti demokráciának", amelynek lényegi kategóriái: a kevert rezsim, a területi kiterjedtség, a hatalommegosztás, valamint a nemzeti szuverenitást kifejezésre juttató képviselet. Az amerikai alkotmányozók lényegében az angol parlament fejlődési trendjét követték, amikor a nemzeti szuverenitás elve nagyobb súlyt kap a közvetlen képviselet elvétől. A kontinentális és az angolszász politikai kultúrában a képviseleti kormányzás alapja a nemzeti szuverenitás elve lett, amely végleg eltávolodott a népszuverenitás s ezzel együtt a démosz ideájától. A politikai döntés legfőbb szerve a képviseleti gyűlés lett, mert mint a „nemzeti akarat egyedüli letéteményese" közvetlenül járul hozzá a nemzeti akarat kifejezéséhez. A rész-, a kisebbségi és a helyi érdekek védelmét többé már nem a kötött mandátum biztosítja, hanem a konfliktusok békés megoldását szolgáló garanciák a kisebbségek számára, amelyek fékezik az egyhangú többségi akarat szélsőséges érvényesülését.58 56 Madison,\ames: A föderalista. Budapest, 1998, Európa, 98-99. 57 Kant, Emánuel: Az örök béke. Fordította Babits Mihály. Budapest, 1918, Új Magyarország Részvénytársaság, 103. 58 Fisichella, Domenico: Sul concetto di rappresentanza politica. In: La rappresentanza politica. Szerk. Fisichella, Domenico. 1983, Milano, Giuffré. 32
