Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon nuitását, amelyet a történelmi hagyományok tovább éléséből vezet le.394 Minden ember, akár elmegy szavazni, akár nem, egyéni életpályát fut be. Különböző tapasztalatokat szerez, különböző benyomások érik, melyek alapján egy belső képet alakít ki az őt körülvevő világról. Ebben jelentős szerepe van az illető szűkebb és tágabb földrajzi környezetének, iskolai végzettségének, életszínvonalának és még sorolhatnánk. Véleményünk szerint a politikai döntésének meghozatalát, mint minden más döntést, választást, komoly mérlegelés előzi meg, melyben közrejátszanak társadalmi tényezők is, ezáltal jellegzetes területi képet adva ennek. A hazai választáskutatás egyik valamelyest eltérő megközelítését képviselik azok a szerzők, akik kifejezetten a választásokon való részvételi arány társadalmi hátterét próbálták feltárni. A KSH által megjelentetett munkában395 részletesen górcső alá vették azokat a különböző társadalmi, gazdasági indikátorokat, amelyekről feltételezték, hogy befolyással lehetnek a választási hajlandóságra. Itt az iskolázottság, a településtípus és a kor tűnt meghatározó faktornak. Ezt erősítette meg Hegedűs Gábor empirikus város- és választásföldrajzi vizsgálata, amelyben bebizonyította hipotézisét, amely szerint a szegényebb néprétegek körében, alacsonyabb a választási hajlandóság.396 Mi most arra teszünk kísérletet, hogy hazánk választópolgárainak választásokon való részvételi hajlandóságának okait közvetett bizonyítékokkal feltárjuk, a rendszerváltást követő társadalmi tények tükrében próbáljuk megérteni annak térbeli eltéréseit. Elemzéseket végeztünk el az 1990 óta lebonyolított önkormányzati és országgyűlési választások kapcsán, vizsgálva azok társadalmi, térbeli jellegzetességeit. Mint azt majd látni fogjuk, a választások eredményei nem magyarázhatók csupán a voksolásokat megelőző kampányidőszakok hangulatával, habár befolyásoló erejük kétség kívül hatalmas (lásd 2002. évi országgyűlési és 2006. évi önkormányzati választások). A választásokon való részvétel kapcsán például rendkívül figyelemre méltó területi jellegzetességekre lehetünk figyelmesek, melyek választási évről választási évre előbukkannak, s minden választási évben ismétlik magukat. A választási aktivitás szintjének viszonya az országos átlaghoz már-már egy olyan településtípus meghatározó tényezővé kezd válni, mint a jövedelemi és iskolázottsági mutatók. Először választásokon való részvételt vizsgáltuk a térben, majd vizsgáltuk az alacsony részvétel történelmi okait, s végezetül megkíséreljük egy lokalitásban megfogalmazott hipotézis országos 394 Hubai László: Választási földrajz. In: A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései. Szerk. Szoboszlai György. Budapest, 2004, Belügyminisztérium, Országos Választási Iroda és Magyar Közigazgatási Intézet, 285-306. 395 Angelusz Róbert-Tardos Róbert: Választási részvétel. Budapest, 2002, KSH, 200. 396 Hegedűs Gábor: A választási aktivitás és az életminőség területi különbségeinek néhány összefüggése. Szegeden, Földrajzi Értesítő, 2007/1-2,113-123. 174
